Örzse szextörténete : Tini-tonik XXX

Az oldal 18 éven felülieknek szól! Ha még nem töltötted be, hagyd el az oldalt!

Tini-tonik XXX

Anett valamiért került. Alig futottunk össze a folyosón, elválaszthatatlan barátnői nélküle rótták a köröket, cicijükhöz szorítva a következő órához tartozó füzetet.
Képtelen voltam eldönteni, hogy szerelem-e amit érzek, vagy csak szexuális vonzódás, esetleg mindkettő. Olvastam, hogy a férfiak többségét egész életében végigkíséri ez a bizonytalanság, ezért bocsánatos bűn, amikor szerelmet emlegetnek akkor is, ha az éppen nem mutatható ki. Általában csakis utólag jönnek rá, amikor elmúlt a szex izgalma és újdonsága, hogy nem maradt semmi – mégsem szerelem volt?
Úgy gondoltam, hogy szerelmet is érzek. Azonban ha külső személőként megkíséreltem elemezni, ámulva tapasztaltam, hogy könnyedén helyettesítem más érzelmi szálakkal: kötődést, vonzalmat, hálát érzek, és még seregnyi mást, amik eredője mégsem a szerelmet jelenti. Ki érti ezt?

A „hosszú szünetben” – ami a várakozással ellentétben mindig a leggyorsabban telt el – egy pillanatra feltűnt Anett az udvaron, de mire minden tekintet ráirányult, el is vesztettem szem elől. Megjelent viszont Timi, akire mindig mint Tibi nővérére gondolok, talán azért, mert történt már egy s más közöttünk, ám erről jobb, ha Tibi nem szerez tudomást. Egyenesen felém tartott, s ezúttal őt sem kísérte a szokásos slepp, ami valahogy minden toplistás csaj tartozéka.
- Mit búslakodsz egyedül? – kérdezte.
- A többiek még írják a matek zh-t.
- Nehéz volt?... De nem ezt akarom kérdezni.
- Hanem?
- Több csaj érdekelne egyszerre? – Körbe-körbe tekintgetett, és olyan semleges arckifejezést vett fel, mintha a matekról lenne szó.
- Ez mit jelent?
- Ott voltál az öcsém szülinapi buliján, amikor Judy vetkőzött… No, ennek az inverze lenne!
- Csupa csajok? Kik?
- Nem mindegy az? Én is ott leszek…
- Nem vagyok chippendale … Vetkőzni sem szeretek sok ember előtt.
- Képzelt el, hogy beindulnak majd a csajok, ujjazzák magukat, mindegyik furulyázni akar! – Úgy mesélte, mint a deriválás szabályait, közömbös tekintettel.
- Nem. Nem vagyok én olyan jó pasi!
- Jó pasi vagy, de nem az számít, hanem a meglepetés! Csajos bulin egy szál farok… csak képzeld el, mit csinálnak veled!
- Szerintem keress mást!
- Akkor nem érdekes, csak neked akartam jót. Majd találnak a csajok egy pasit, ezen nem múlik! – mondta kissé sértődötten, mintha még mindig nem érteném a szögfüggvények összefüggéseit, pedig már mióta magyarázza az udvar közepén.
Megpördült és otthagyott.
Pedig nyílt a szám kifejezni vágyamat: milyen jó lenne, ha nem a lökött barátnőinek, hanem csak neki mutathatnám meg…
Összegezve: Anett nincs, Timi nincs. Legalábbis úgy tűnik.
Anett most nem mondhatná rám, hogy nagyképű vagyok. Álltam a zsúfolt udvar közepén. Egyszál magam.

*

- Nem kell válogatni – szokta hangoztatni Tibi -, annak is van pinája!
Jó, jó, de kinek is?
Elgondolkozva lépegettem lefelé, többen el akartak sodorni, mert tanítás után ez a lassúság, melyet tempónak sem lehetne csúfolni, természetellenes.
Nem adták egymásnak a kilincset eddig sem a csajok, de soha nem éreztem ekkorának a hiányukat, mint mióta péntek éjjelen többször átbújhattam a rejtélyek forró alagútján. Egyszerűen sértve és megalázva éreztem magam, amiért nem vezethetem le egy készséges lányon gyakran összetoluló energiámat. Bármikor!
Utolértem Lajost és újdonsült – egyszersmind legelső – barátnőjét, akik még nálam is lomhábban ereszkedtek lefelé. Hátulról nézve nem is olyan csúnya a csaj! Biztos megvan mindene…
- Ebédelni jössz? – Egy csicsergő hang szólalt meg közvetlen mellettem.
Csak egy osztálytársnő.
- Már reggel óta éhes vagyok – válaszoltam, és továbbra is ragaszkodtam a helybennjárás-szerű sebességhez.
Cicus – mindenki így nevezte suliszerte - hozzám igazította lépteit.
- Délelőtt miért nem szoktál enni valamit? Legalább egy sajtosrudat a büféből…
Mi közöd hozzá? – gondoltam, de inkább nem válaszoltam semmit.
- Anettnek még órája van? – folytatta a kérdezősködést.
- Azt hiszem… - válaszoltam kissé közömbösen, inkább szórakozottan.
A nagy rendező, aki háttámlás székéből irányítja sorsunkat, úgy döntött, hogy az előbbi kérdés lényegbevágó, s mégsem maradhat a levegőben, ezért úgy intézte, hogy a következő pillanatban Anett és népes sleppje vidám zsivajjal elkerüljön bennünket.
- Mégsincs órája… - helyesbítettem, sikertelenül kerülgetve a hangom mélyén bujkáló szomorúságot.
- Valamilyen főzelék van a menzán. Szereted? – váltott témát Cicus, és ezért nagyon hálásnak érzetem magam. A kérdésben jelzett ötlet is tetszett: talán nem kellene feltétlenül Anették után kullogni.
- Ilyenkor le szoktam sétálni a partra és rántott halat enni – vetettem fel.
- Mehetünk! – Annyira magától értetődően hangzott, mintha bevett szokásom lenne így délidőben akármelyik osztálytársnőmmel lesétálni a partra.
Meglepetten néztem rá. Félreértette:
- Fizetem a sajátomat.
Vállat vontam.
- Jó, hogy nem vállaltad el a bulit – jelentette ki.
- Milyen bulit? – ámultam-bámultam. Mindenki tud mindenről?
- Mondták a csajok, hogy te leszel a meglepetés, aztán meg, hogy mégsem. Tudod, kit beszéltek rá? – Hatásszünet. – A Sanyit…
- Ez egy jó ötlet! – helyeseltem. – Szeret szerepelni.
- Hallottam, hogy a Tibi szülinapi buliján is ő villantott először. Érted? Te ott voltál! Bebújt az asztal alá és elővette a… fütykösét.
- Tényleg így volt, de te honnan tudod?
- Többen is mesélték már.

Értetlenül álltam, lenyűgözött az információáramlás sebessége és iránya.
- Biztos a csajoknak járt el a szája… - találgattam.
- Csajok? Nem csak a Judy volt?
- Benézett egy kicsit Timi is, hogy mi folyik…
- És mi folyt? Tényleg, a Timi… Sanyi a markába élvezett? Timiébe?
- Ezt tényleg kérdezed? Úgyis tudsz mindent… Timi mesélte?
- A csajok nem ilyen pletykásak.
- Akkor ki? – töprengtem.
- Gábor…
- Gabi? Hihetetlen!
- Éva szedte ki belőle, mindent elmesélt részletesen. Biztos megérte neki, mert Éva beigért valamit az infókért.
- Mit? – kérdeztem, bár kitalálhattam volna a választ.
- Azt nem tudom, ugyanis a csajok nem pletykálnak.
Szinte szótlanul megettünk egy-egy ujjbegyet égető, vastagbundás halat sok kenyérrel és kovászos uborkával.
- Holnapra sok a tanulnivaló? – érdeklődött, mintha nem egyosztályba járnánk.
- Nem tudom, mert én mindig az aznapit tanulom frissen, nem a következőt.
- Akkor neked ma szabadnapod van! – Megörült a felfedezésnek. Én is megállapítottam már a délelőtt folyamán, hogy semmi olyan nem történt, ami tanulást igényelhet. - Mit szoktál ilyenkor csinálni?
Mit lehet erre válaszolni?
- Mikor mit… Olvasok, beszélgetünk a haverokkal.
- Tibiéknél?
- Akár…
- Timi is ott szokott lenni? – csillant fel a szeme, mint aki valami nyomra bukkant.
- Hát ott lakik.

Elindultunk a parton.
- Nem úgy értem… Máskor is volt már ilyen bulitok? Meztelenkedés, közös masztizás Timi markába?
- Nem mindenki Timi markába eresztette…
Illetve velem is előfordult korábban, de erről – remélem – Cicus nem tud. És nem csak a markába…
- Tudom, Judyra is folyt. Máskor is játszottatok már ilyet?
- Sajnos nem. És ti? – passzoltam vissza. Ha már ennyire tájékozott buli-fronton, biztosan vannak testközeli tapasztalatai.
- Ez lesz az első, amit te éppen nem vállaltál. Majd a Sanyi produkálja magát!
- Mit csináltok vele?
- Mondom, hogy nem volt még ilyen, de gondolom, megnézzük alaposan, mert nem sok … faszt láttunk még.
- Ennyi? – Arcán az izgalom pírját fedeztem fel, és érdekes volt egy nő szemszögéből hallani a minden gondolatomat ellepő erotikáról.
- Tényleg nem tudom… én … hát megfognám neki…
- De jó lesz ennek a Sanyinak! – sóhajtottam.
- Éva biztos szopizni akar majd…
Aha! Így szedte ki Gabiból az infókat?
- Ha lesz elég bátorságunk – folytatta Cicus -, masztizunk előtte, úgy izgalmasabb, ha látja a pasi. Tényleg nem tudom, talán valamelyik csaj megdugatja magát.

Lábainkkal egészen lelassultunk, miközben gondolataink veszett iramban cikáztak. Leültem az utolsó padra, ami a parton a város szélét jelezte, ameddig még elsétálnak a párok bizsergő alkonyokon.
- Neked mihez lenne kedved? – érdeklődtem az egy-két lépésnyire előttem álló lánytól.
- Akkor vagy most?
- Akkor és most!
- Szeretem nézni a kiélvezést, tudod… amikor kispriccel… - Közelebb lépett.
- A kezedbe?

Még két lépést tett az egylépésnyi távolságon belül: két lábával kétoldalra. A hosszú combok között én ültem, és felfelé néztem rá. Akárha mérlegelné a választ, lassan adagolta:
- Kezembe, arcomra, esetleg a cicimre, de oda még nem próbáltam.
Mutatóujjam körmét végigfuttattam a cipzárján, ami olyan hangot hallatott, mintha lehúztam volna. Nem nézett oda, amit úgy értelmeztem, hogy akár meg is szabadíthatnám a nadrágjától, és ott mosolyogna rám elérthető távolságban egy élő punci.
- Neked mihez lenne kedved? – tolta hozzám a hasát.
- Amit csak lehet! – lelkesedtem, megmarkolva farmeron keresztül a fenekét.
- Gumid van? – kérdezte gyakorlatiasan.
- Nincs… - Évek múlva, kissé elkésve figyelmeztetett egy kollégám: „akárhová mész, esernyő és óvszer mindig legyen nálad!”
- Akkor amit felsoroltam, megfelel? Ez a kínálat.
Válasz helyett ténylegesen lehúztam a cipzárját, majd a nadrágot, ameddig csak engedték szétterpesztett lábai. Benyúltam oldalról a bugyijába, és meglepődtem a nedvességen.
- Te készen vagy? – ámuldoztam.
- A befogadásodra. Már alig várom!... Ujjaddal légy szíves!
- Legközelebb hozok gumit!
- Csak csináld! – Megfogta a kezemet, és irányított.

Többször megfeszült, kapkodta a levegőt. Megigazítottam a derekán a vékony kabátot, hogy legalább az takarja ebben a kora tavaszi egy helyben, de azért a szabadon mozgó kezemmel felkúsztam a ruhája alatt maroknyi, finom cicijeiig, és felváltva gyömöszöltem.
Hallottam a hangokból, hogy eljutott addig a pontig, ahová én is törekedtem, lelassította csúszkáló két ujjamat, majd lassan kihúzta magából.
- Te jössz!
Leült mellém, és nadrágon keresztül felmérte szabadulni vágyó szerszámomat.
- Íme! – mutattam be, s ujjaival egyből körbefonta.
- Te is mutasd ám, irányíts, hogyan szereted! – biztatott.
- Így pont jó!
- Zavar, ha nézem? Szeretem látni!
- Még izgalmasabb, nézd csak nyugodtan!
Lassan húzogatta a garbónyakú pulóvert, ami bőrből van, és igen kellemes élményt okoz számomra. Fejem egyre gyakrabban bukkant ki, ahogy Cicus gyorsított a tempón.
Megfogtam a csuklóját, ami azt jelentette: Ne siess, nem elsőként akarok célbalőni, hanem élvezni a röppályát!

Újra belelendült, s olyan veszett iramban késztetett csúszkálásra saját bőrömben és a markában, miként utoljára nagymamámat tojáshabot verni láthattam. Az ideális sebesség pedig megegyezne azzal, ahogy a puncijában mozgatnám. Lehet, hogy ilyen döngetősen szereti? Kemény tojáshabra lehet számítani, az már biztos!
Közelebb hajolt, így láthattam, hogy távolabb kutyát sétáltat egy bácsika. Nem számít!
Újabb sebességfokozatra kapcsolt, már meg sem kíséreltem fékezni. Amikor már a felhőkre irányítottam feszülő, de üres tekintetem, hirtelen megtorpant, és lassú, préselő-simogató mozdulatokkal, még közelebb hajolva vizsgálta a kiteljesülést.

Befejező akkordként egy puszi-féle leheletet éreztem.
- Legközelebb hozok gumit – jelentettem ki.
- Ide? – mutatott a közeledő kutyás bácsira.
- A kabátod eltakarja az akciót…
- Olyan lenne, mintha lovagoltatnád a kislányt: hóc-hóc, katona…

Fontos tudnod, hogy az itt megjelent szex történetek egyike sem valós, csupán a fantázia szüleménye. A sztorik olvasók által lettek beküldve, az oldal szerkesztői ezek tartalmáért nem vállalnak felelősséget.

Olvasd el a többi sztorit is:
Megujjazott a Bálintöcsi
Próbák A Házikóban
Vera vagyok, 24 éves és kurva
Iskolai kefélések 1.
Egy riherongy naplójából
Pornó a vonaton
Iskolai orgia a kiránduláson
Leszoptam egy drogost
Kiszakadt a kotongumi
Bukkake Betty


Ajánló

Szextörténetek
Vad Erotikus sztorik
Erotikus történetek
Szex - Gif
MILF pornó
Duci nők XXX
Celeb Sex

Címkék:feleség baszni hogyan pina niki


Főoldalra - Asztali verzió