Hetero történetek

Hirdetés


Figyelem,felnőtt tartalom


18
Ez az oldal szexuális, erotikus tartalmú írásokat és képeket tartalmaz.
Ha nem múltál még el 18 éves,akkor kérlek hagyd el az oldalt.

Ide kattintva kijelentem, hogy elmúltam 18 éves, valamint beleegyezek a sütik (cookie) használatába.


Történet beküldése



Süket Sanyi



Sanyi süket volt és beszélni is nehezen tudott. Nem volt szép, de legalább ronda sem. A haverjai, már az a kevés halló, már mind rég becsajozott, csak neki nem volt még senkije. Amíg csak szemezni kellett, meg mosolyogni, addig nem volt semmi baj, odajöttek hozzá rendre a lányok, de amint elkezdett harákolva mutogatni, szépen elrebbent mindegyik. Az intézetben akadt volna sorstárs lány, de Sanyi azt gondolta, hogy elég lesz a majdani családjában egy olyan, mint ő.

Egyre szomorúbb lett, csavarták a hormonok, és az önbecsülésének sem használt a csajmentes állapot. Volt egy haverja a Zoli. Ő találta ki, hogy menjen be a városba, keressen egy kupit, és legalább egészségügyileg könnyítsen magán alkalmanként. Elsőre elkergette a gondolatot is és Zolit is, de később még is csak ráállt. A rosszlányok igen rendesek voltak vele, mivel a hátránya mellett a kezdőségét is figyelembe vették. Ott volt Zsú, aki csak másodikra töltött vele egy órát, és hagyta, hogy minden úgy történjen, ahogy Sanyi jónak gondolta. Persze a pornófilmek, amikből tudásának alapjait szerezte, nem teljesen életszerűek, de más tapasztalat nem lévén, Sanyi ezt hitte jónak. Zsú nem szólt bele, hagyta és átélte vele a harmadrangú filmek koreográfiáit. Sanyi nagyokat élvezett, hiszen neki fogalma sem volt a finom női hangokról, amelyek a partner élményeiről adtak jelentést, csak tömte a lányt, ahogy neki jólesett. Így nem is lett volna semmi gond, de az alkalmankénti tarifák lassan felemésztették az összes spórolt pénzét. Pedig Zsú már engedményt is adott, csak jöjjön és hagyja, hogy elmondhassa neki, ami egyszerűnek tűnő lelkét nyomja.

Ez úgy történt, hogy Sanyi szájról olvasott és csak a mimikájával válaszolt. Ha kellett szomorú volt, ha kellett nevetett, vagy mérgelődött az elhangzottakon. Zsú nagyon hálás volt ezekért a beszélgetésekért, amit repetával jutalmazott. Meztelen ültek az ágyon egymással szemben, hogy Sanyi értse a beszédet, közben Zsú simogatta, vagy kézimunkázott neki, amit orálisan fejezett be. A pénz elfogyott és eljött az utolsó alkalom. Zsú vett neki egy pólót, „ I love the Elephants” felirattal, és a többféle kielégítés után könnyes búcsút vettek. Alig telt egy hét, Sanyi nem bírt már magával és a szükség ötletet adott neki. Készített egy táblácskát, „Szia Sanyi vagyok! Nem hallok, mert rossz a fülem, de szájról olvasok, szívesen meghallgatlak!” felirattal, és szombaton újra meglátogatta a diszkót. A Zsú-tól kapott pólót vette fel, újra szemezett és visszamosolygott a lányoknak.

Eljött a nagy pillanat. Leült egy kedves lányka asztalához, akivel már többször is összemosolyintottak, és akkor elővette a táblácskáját. Persze volt nagy zavar, a lány azt hitte, hogy ez csak vicc, aztán zavarba jött és kínjában nevetett, de persze megbánta és jóvátételként megkérdezte, hogy „hogy vagy”. Valahogy érezte, hogy ez lesz az első kérdés és erre fel is készült. Megfordította a táblát, amire ezt írta: „Én jól, de kérlek, inkább mesélj magadról, rólam majd később!” A lányka közelebb hajolt, hogy jobban olvashasson, és némi zavart vigyor után azt mondta:
- Szia! Én, Évi vagyok, most költöztünk a faluba, és nem nagyon ismerek még senkit. Te itt születtél?
- Sanyi bólintott, hogy igen.
- Gondolom kíváncsi vagy, hogy hol laktunk eddig!? Eddig városban laktunk, de a szüleim….. – és csak mondta.., és mondta, szinte az egész életét.

Magának tette fel Évi a kérdéseket, amit szerinte Sanyi kérdezett volna, és egyből válaszolt is rájuk, annyira bőven, ahogy jónak gondolta. Sanyi bőszen bólogatott, együtt érzett, szomorkodott, képvagy nevetett a hétköznapi históriákon. Nem zavarta az ordító zene, a mások kiabáló beszélgetése, mivel ezeket nem hallotta, ő csak Évire figyelt. Ez a kitüntető figyelem jól esett Évának és nem is tudta, hogy ezért, vagy másért, de közelebb húzódott Sanyihoz. Megfogta a kezét, mert jól esett neki, hogy végre van valaki, aki csak rá figyel, nem válaszol úgy egy témára, hogy: „jó, jó, de ezt hallgasd meg…”. Egy érzés kezdte feltölteni Évit, vonzalmat érzett, hogy „igen, itt egy fiú, aki nekem való, aki csak velem törődik”. Még valami, „..amit mondok neki, azt nehezen adja tovább”. Ez a gondolat Évát szokatlan izgalommal töltötte el. Valami bensőséges kapcsolatot érzett már is, valami kivételes lehetőséget ebben a fiúban. Kicsit elhallgatott, majd mondott valamit a zenéről, ami éppen szólt, bár tudta, hogy úgy is hiába, de közben egy döntésén gondolkozott, hogy elmondjon-e valamit, vagy sem. A harmadik koktél segített az elhatározásban és kibökte.
- Neked elmondom egy titkos vágyamat, mert tudom, hogy úgy sem mondod el másnak! – és zavartan nevetett közben, mondta, hogy bocs, tudod, hogy nem egészen úgy értettem.
- Sanyi biccentett, hogy semmi baj.
- Tudod azt szeretném,…. az lenne a jó.., ha lenne egy fiú, aki ennyire rendes és normális, mint te, és az a bizonyos fiú, legalább egy órát kényeztetne! - Sanyi értetlenül, de beleegyezően intett, hogy rendben, de hogy?
- Hát, tudod…! – Sanyi még nem tudta.

Évi kért még egy koktélt, erőt ivott magába, kissé közelebb húzódott Sanyihoz, majd egész közel hozzá, de úgy hogy a szája még látszódjon, neki kezdett, hogy elmondja:
- Hát tudod, arra gondoltam.., izé, hogy… ott alul…., na érted már!? – Évi megcsókolta Sanyit, ő visszacsókolt, szenvedélyesen fonódtak egymáshoz.
Amikor abbahagyták a csókot, még egymást átölelve maradtak. Évi Sanyi fülébe kezdett sugdosni, persze az első szónál eszébe jutott, hogy mindez hiába, de ettől még jobban felbátorodott.
- Kívánlak, akarlak! Érted? Persze, hogy érted, csak úgy teszel, mintha nem is hallanál, de kívánsz érzem, jobban tudod, hogy mit akarok mint bárki más!

Sanyi csak a forró leheletet érezte a füle körül, és ezen kívül a szenvedélyes szorításokra és a mozdulatocskákra tudott csak figyelni. Zsú-nál soha nem élt át ilyet. Remélte, hogy arról van szó, amire várt, egy olyan vágy jelzéseit veszi, amit ő is érez, csak egy másik emberben, aki tőle akarja a gyönyört. Annyira izgalomba jött ettől a gondolattól, hogy önkéntelenül is úgy tett, ahogy Zsú-nál többször is, a saját lábai közé nyomta a lány kezét. Évi erre megdermedt, majd felállt és elment.
- Ezt valahogy elrontottam. – gondolta, de nem tört le, hiszen ez még csak az első próbálkozás volt.
Körülnézett, a villódzó fényben ugrándozó, támolygó tömeget látott csak, amiből kibontakozott egy lány, egy pont olyan lány mint Évi, kezében két kabáttal, amiből egyik az övé volt. Évi szája azt mondta, hogy „gyere” és biccentett a fejével a kijárat felé.
- Honnan tudta, hogy melyik az én kabátom?

Nem tudta meg, de nem is érdekelte, hiszen fontosabb volt a tapasztalat megszerzése, arról, hogy miként lehet a lányokkal barátkozni. Kiértek a szabadba, hideg levegő húzta össze arcukat, most érezték csak, hogy milyen párás elhasznált volt a levegő odabent. Éva elé állt, hogy beszélhessen.
- Gyere kísérj haza! Még nem is meséltem a barátaimról! Képzeld a legjobb barátnőm milyen szemét volt múltkor, amikor… - de mivel elindultak, Sanyi már nem tudott szájról olvasni, csak időnként hümmentett egyet, mint aki hallja a történetet.
Évi messze lakott, vagy fél órát gyalogoltak. A lány szája körül egyfolytában áramlott a pára, ebből látta, hogy végig mesélte az utat. Időnként ránézett, volt, hogy a lány nevetett, volt, hogy majdnem sírt. Zsú-tól hallott történetekre gondolt, biztos hasonlók hangzanak el most is.
Kicsit sajnálta Évit, hiszen biztos nincs neki senki más, akinek elmondhatja az élményeit.

Megérkeztek, a hosszú ház két részből állt, az épület végében külön bejárattal nyílt Évi lakrésze. Sanyit az ajtaja elé állította, „itt várj” mondta és az előbbi ajtón bement köszönni a szüleinek.
- Minden rendben, gyere be! – mondta, amikor visszaért és már nyitotta is az ajtót.
Ha van legénylakás, akkor ezt lánylakásnak kell nevezni, gondolta Sanyi. Sok rózsaszín dolgot látott, babákat, csecsebecséket. Képek, párnák mindenütt,… olyan pihe-puha volt az egész szoba. Évi leült, feltette a kezét a feje mellé, a lábát felhúzta és Sanyira mosolygott. Sanyi nem tudta miért, talán valami filmben látta, de kinyitotta a hűtőt, talált benne egy üveg vörösbort, kinyitotta, két öblös pohárba töltött. Miközben a poharakat kereste talált egy gyertyát, azt is meggyújtotta, lerakta az asztalkára és leült a lány mellé. Koccintottak, lenyeltek két kortyot, majd csókolózni kezdtek. Sanyi nem tudta igazán, hogy hogyan kell, csak tette, ami neki jól esett, és azt a mozdulatot folytatta, amire a lány igenlően válaszolt.

Évi kibontakozott az ölelésből és elment zuhanyozni. Meztelen jött vissza, egy mozdulattal ledobta a rózsaszín ágyterítőt a rózsaszín ágyneműről, és ráfeküdt széttárt lábakkal.
- Gyere kényeztess! – mondta, és kezével széttárta a dobocskáit.
- Most jön az a bizonyos óra, amit a diszkóban mondott. – gondolta Sanyi, és összeszedte minden ismeretét, amit a nyelvmunkáról tudott.
Ez kevésnek bizonyult, mert Évi hamar megbökdöste a vállát, jelezve, hogy beszélni akar vele.
- Figyelj! Csak finoman, nem sietünk, és inkább csak itt! – mutatta ujjával a kedvenc pontot.
De nem is túl sokára újra jött a bökdösés.
- Kérlek, add az egyik kezed! Ha szorítom jó, ha nem, akkor próbáld másként! Rendben?

Sanyi bólintott. Nem telt bele tíz perc, Sanyinak még a fülét is szorította Évi. Sikongatva élvezett el többször is, persze csak ő hallotta saját magát, vagy talán nem is tudta, hogy mit csinál. Amikor jött a csúcs, Sanyi fejét a combjai közé szorította, oldalra fordultak, és csípőmozgásokkal diktálta a ritmust, amit a teste kívánt. Kihasználta az órát és a fiút is teljesen. Amikor már nem bírta tovább, magához húzta a fáradt nyelvű fiút, és azt mondta neki:
- Most te jössz, folytassuk azzal, ami neked jólesik, én már teljesen kielégültem.
Sanyi nem volt rest, ledobott magáról mindent és a nyáltól és izgalomtól nedves tájékra célzott. Zsu-nál soha sem érzett ilyet. Forróbb és lágyabb volt Évi belseje, mint bármi, amit eddig tapasztalt, vagy elképzelt. Betolta magát a lányba, és eddig soha nem érzett gyönyör töltötte el. Azt hitte, hogy Zsú-nál, már megtapasztalta a szeretkezés legjobb érzéseit, de ez valami teljesen más volt. Eszébe jutott, amit Évi az elején mondott, hogy „nem sietünk” és lassú mozdulatokkal kezdte el bejárni a lány örömzónáját. Kihúzta, hogy már csak a makkját ölelték az ajkak, majd visszatolta olyan mélyre, amennyire csak tudta. Nem bírta sokáig a lassúzást, a lány testének a rángatózásaiból is a gyorsítás látszott szükségesnek, hát tette, amit a teste kívánt, és nyomta, ahogy csak bírta.

Kint fény gyúlt, lehet, hogy az aggódó szülők néztek át a zaj miatt, de Sanyi nem hallhatta, hogy kopogtak-e, Évi, pedig nem volt abban a helyzetben, hogy törődhessen ezzel. Egymást kergették egyre magasabbra, vagy egyre mélyebbre a mámor pezsgő tengerében. A csúcspont után szétváltak, a világ önként bezárta kapuit, és eldobta a kulcsokat. Csak egy zizegő meleg rét maradt, ami felett együtt lebegtek át a boldogság édes rétegein. Persze elszálltak ezek a pillanatok is, és maradtak a lucskos testek, és a vágy, hogy mihamarább megismételjék azt, ami ennyire jó. Megmosakodtak, felöltöztek, és a kapu előtt búcsúzkodni kezdtek. A mozdulatok elárulták őket. Csak azok búcsúznak így, akiknek a testük is vágyik a másikra. A széptevő fiúk az álmodó lányok csak enyelegnek egymással a ház előtt, csak a vágyaikat próbálják keltegetni az este védelmező sötétjében. Az ő ölelésük szoros volt, a ruha milliméterein keresztül már érezték a legközelebbi találkozás hevületét. A másnapok családi vasárnappal és szürke hétfővel vitték őket más utakra úgy, hogy közben csak egymásra tudtak gondolni.

A fokozódó vágy, vagy a szerelmesek szerencséje hívta-e őket ugyan arra a helyre nem tudni, de lehet, hogy csak az elfogyóban lévő kenyér. Néhány más vásárlóval együtt, ezt az időpontot találták megfelelőnek, hogy lemenjenek a pékhez. Legszívesebben egymásba borultak volna, de a közönség visszatartotta őket, és így csak egy visszafogott mosolyt küldtek egymásnak. Hazafele még is együtt indultak, Sanyit nem érdekelte a kerülő. Átkarolta a lány derekát, lesz ami lesz, hiszen miért is nem vállalhatnák egymást. Évi beadta a kenyeret a szüleinek, bemutatta Sanyit, majd valamit rebegett, hogy a fiú segíteni jött, és már húzta is ki kézen fogva a lakrészből, a saját „leánylakása” felé véve az irányt. Repültek a rózsaszín párnák, recsegett a varrás a ruhákban, ahogy vetkőztek. Valami vadság költözött a szobába, ami csak a lágy nyelvcsapásokra szelídült meg kissé, de a gyönyörtől tekergőző testekbe hamar visszatért a követelőzés, megkapni a zizegő rétet, elválni ettől a sárgolyótól, ha csak percekre is. Nem volt szép, ahogy egymásnak estek. Markolták, csípték, döngölték a másik testét. Mindketten magukkal törődtek csak, a saját örömüket sajtolták a másikból versengéssé alakítva a szeretkezést, ezzel minden érzést tovább fokozva. Évi önkéntelenül is beleharapott Sanyi vállába, aki a fájdalomtól a lány hajába markolva húzta őt el, hogy megakadályozza a folytatást. Évi felszisszent, majd egy mosoly után csókra hívta szájával „ellenfelét”, megálltak egy kicsit, kívül-belül egymásban, egymáson.

Sanyi nem tudja miért, de kiszállt a lányból és felállt. Lassan elindult, majd visszanézett meglepett partnerére.
- Hova mész? – kérdezte a lány szája.
Válaszként a fiú felhúzta a vállait, aprót intett a kezével, hogy gyere, majd elfordult.
A lány utána ment, megérintette Sanyit, hogy tudja itt van. A fiú hirtelen megfordult, megfogva a kezet magához húzta Évit és felemelte, majd egy fotel széles karfájára letéve őt újra beléhatolt és lendületesen ott folytatta, ahol az ágyban abbahagyták. Évi elégedett nyögéssel nyugtázta az ötletet, belekapaszkodott a fiú nyakába, terpesztett ahogy csak tudott, és várta, hogy a rózsaszín hullámok egyre erősebb bizsergetéssel mossák ki a jelent a fejéből.

Nem várt hiába, az örömhullámok szökőárként árasztották el testét, nem is egyszer. A második élvezés már elgyengítette a maradék kis öntudatát is, és a harmadik hullám már nem talált csak egy végletekig zsibbadt akaratot a csukott szemek mögött. Kiszabadultak az idáig gúzsba kötött kiáltások és mozdulatok, így vette át a test az uralmat. Bepótlandó, amit eddig a szellem nem engedett, most tobzódott teste a szabadságban. Beestek a fotelba, majd le a földre. Évi már nem bírta tovább, teste végleg feloldódott a gyönyörbe, Sanyi még az utolsókat lökte. Soha nem elégült még ki ennyire, mint most Évibe, az alatta ernyedten remegő lányba. Nem érezték, hogy mennyi időt töltöttek így a fotel előtt fekve. Évi állt fel elsőnek, kezét a lába közé szorította, mivel amit Sanyi belé lövellt, az most elkezdett kifolyni. Lassan, egymást nézve öltöztek, mindketten tudták, hogy testük közelebb áll a másikhoz, mint lelkük, de ez most bőven elég volt.

Találkoztak még, de két hónap múlva, Évinek új udvarlója akadt. Úgy hagyta ott Sanyit, hogy annyit sem mondott neki, hogy „bárányfelhő”. Sanyi leporolta táblácskáját és még sok lányt tett boldoggá. Évi után már csak egyszer kellett használnia, mert ahogy „szabad” lett, már is volt új jelentkező. Éva soha nem vallotta be magának, de azt hitte, hogy Sanyi után már csak jobb jöhet. Nem így lett. Évek múlva felhívta őt. A felesége vette fel, és amikor emlékeztette arra, hogy Sanyi süket, és nincs értelme a telefonhoz hívnia, elsírta magát. Talán magát siratta, talán a zizegő réteket, talán egy fiút, aki nem olyan, mint a többi, de most már tudta, hogy pont ezt kereste.



Véletlen szex történet:


Megcsaltam a nejem egy modell kurvával


Ez itt más... talán nem is fog tetszeni. De ha elolvasod, olvass figyelmesen, olvass a sorok között!!!

Véleményem szerint, egy férfi, akkor igazán jó házasember, ha már kitombolta magát megismerte a gyönyört, megtelt házasság előtti erotikus élményekkel. És rádöb....

A nagynénémet hegedültem négy évig


Vidéki srác voltam, 18 éves koromban felkerültem Budapestre a Mûszaki Egyetemre.
Kollégista lettem, de sajnos a harmadik szemeszter után olyan gyenge volt a tanulmányi átlagom, hogy nem vettek fel újra a kollégiumba. A szüleim nem voltak jómódúak, hogy egy külön albérletet f....

Családi vonások (és baszások)


Mint minden nyár elején, most is a katalógust nézegettük, hová menjünk nyaralni. Anya idén hegyes területekre szeretett volna menni, nekem mindegy volt, apám viszont ragaszkodott egy görög tengerparthoz.
- Ha már nyár, élvezzük ki! És amúgy is, sí cuccban nem látni dögös....





Az erotikus történetek címkéi :
lebukot | kör | salás | menstruáció | alkoholista volt | erőszakolt | önkielégítés | takony | pinpongot | réka | üzekedés | barátai | zenész | pötty nikolett | anya - lánya | krisztina és az eröszak | kellemetlen | serdülő | tesò | dugás anyámmal | felelek | biliárd | esküvő | a feleségem egy kurva | gina |

Reklám



magyar szex

Kereső

Szex történet kereső


Ezeket olvastad már?


Szextörténet keresések



Az oldalra beküldött szextörténetek, erotikus, és pornográf történetek a felhasználóktól származnak, ezért a szolgáltató felelősséget nem vállal! Ha az oldalon jogsértő, vagy egyéb okból kifogásolható történetet, szexuális tartalmú írást találsz, akkor azt jelezd a szerkesztőknek, és eltávolítjuk.