Hetero történetek

Hirdetés


Figyelem,felnőtt tartalom


18
Ez az oldal szexuális, erotikus tartalmú írásokat és képeket tartalmaz.
Ha nem múltál még el 18 éves,akkor kérlek hagyd el az oldalt.

Ide kattintva kijelentem, hogy elmúltam 18 éves, valamint beleegyezek a sütik (cookie) használatába.


Történet beküldése



Évike sado mazo kalandja



Évike gyönyörű szép fiatal 20-22 éves leányzó. A haja barna, a háta közepéig ér, a magassága 165-170 cm körül van, a testalkata arányos. A mellei formás közepes méretűek, a hasa lapos, a dereka vékony A csípője lehetne egy kicsit szélesebb, és a cicije egy kicsit nagyobb, de ebben a korban még ez a természetes. Nagyon szereti a szexet, és igyekszik minden formáját kipróbálni. Előítéletei nincsenek, minden új befogadására nyitott. Az ismeretlen megismerésének vágya vezette, amikor megismerkedett a mesterrel, és engedve a kérésének, ellátogatott erre a titokzatos, számára kissé félelmetes helyre.

Évikét a mester bevezeti egy szobába, ahol felszólítja, hogy vetkőzzön le. Ő tiltakozik, de a csuklóira csatol egy-egy vékony és szoros bőrszíjat, amin kívül karikák vannak. Ideje sincs feleszmélni, már rá is kapcsol mindkét bilincsére egy kötél végére kötött karabínert, amelyek a mennyezetre szerelt csigákon vannak átvezetve . A köteleket kicsit távolabb a falon levő karikákhoz lehet kikötni. Érzi, hogy a kötelek fölfelé húzzák a kezét, egészen a feje fölé, addig amíg el nem kezd lábujjhegyre emelkedni. Ekkor a köteleket rögzítik a karikákhoz. A bokáira is hasonló bőrbilincseket tesz. Ezeket a padlón levő karikákhoz rögzíti, úgy, hogy a lábát kb. 20 cm-re föl tudja emelni. Évike ott áll párhuzamosan fölemelt kezekkel, és ellenkezni még eszébe sem jutott. Próbálja a lábait mozgatni, de a kötél csak 20 centit engedélyez neki. A mester elmondja neki, hogy le fogja vetkőztetni meztelenre, és előkészíti a testét a kínzáshoz. Minden ellenállást, vergődést megpróbálhat, úgy sem megy vele semmire . Ezért legjobb lesz, ha nem ellenkezik, és csinál mindent úgy ahogy mondja neki. Ha nem, akkor is meg fog történni minden, csak erőszakkal. Évike érzi hogy csapdába esett nincs menekvés. Kezd úrrá lenni rajta a rémület.

Hosszú ujjú blúz van rajta, és miniszoknya. A lábán magas sarkú cipő. Érzi, hogy a kezén levő kötelek megfeszülnek, és ő fölemelkedik a talajról. Ez csak ahhoz kellett, hogy a mester levegye a lábáról a cipőt, aztán rögtön vissza is engedi a padlóra. Utána a blúz következik, kigombolja, és leveszi róla úgy, hogy a blúz ujjait fölhúzza egészen a kezét tartó kötelekre. Ott rögzíti valamivel, hogy ne essen vissza. A melltartó is erre a sorsra jut. Elfogja a szégyenérzet, tiltakozik, siránkozik, de hiába. Lehúzza a szoknya zippzárját, és lecsúsztatja a bokájáig. Már csak a bugyi van rajta, de nem sokáig. Azt is lehúzza a szoknyához. Ekkor a kezénél fogva újból felemeli, úgy, hogy a lábán levő rövidke kötél is megfeszüljön. Erre azért volt szükség, hogy a szoknya és a bugyi lecsússzon a bokájáról a lábát tartó kötélre. A lábbilincseire új karabínert és kötelet tesz, de az is ugyanolyan rövid. A régit pedig lecsatolja, így eltávolítható a szoknya és a bugyi. Leengedi a talajra, a kezeire is ráakaszt egy-egy új kötelet, a régit pedig eltávolítja. A ruháit elviszi a szobából. Ott áll teljesen meztelenül és kiszolgáltatottan. Azt hiszi hogy álmodik, pedig ez a valóság, a kötelek erősek, nem engedik szabadulni. A nyakára fölcsatol egy nyakörvet, körben ezen is több karika van. A derekára is hasonló kerül. Ennyi elég is az egyszerűbb megkötözési módszerekhez. Elmondja neki, hogy most át fognak menni a szomszéd szobába. A lábain levő bilincseket egymáshoz köti egy rövid lánccal, és eloldozza a padlótól. A kezeit leengedi és a derekán levő övhöz erősíti. A nyakörvére egy póráz kerül, ennél fogva lehet vezetni, a lábain levő lánc miatt pedig csak kicsiket tud lépni, ami meggátolja hogy elfusson, de abban is, ha esetleg rugdalózni támad kedve. A mester óvatosan meghúzza a pórázt, és apró léptekkel elindulnak a másik szoba felé. Itt a szoba közepén egy nőgyógyászati vizsgálóasztal áll, több helyen bőrszíjakkal kiegészítve, hogy a rajta helyet foglaló pacienst biztonságosan le lehessen rögzíteni. Mellette állványok mindenféle tartályokkal és csövekkel. A padló műköves és a vizsgálóasztal előtt jókora padlóösszefolyó van.
A szerkezetek láttán Évikének a torkában dobog a szíve, hogy most a punciját is fel kell tárnia. A nemrég elmondottakra gondol, és tudja, hogy nincs semmi értelme a menekülésnek. Természetesen a vizsgálón kell helyet foglalnia. Odatesz elé a mester egy alacsony zsámolyt, hogy könnyebb legyen felülni rá. Ez azonban így is elég körülményes a lábait összekötő lánc, és a derekához rögzített keze miatt.
Sikerül felülni a szélére, azonnal szól a mester , hogy feküdjön hanyatt. Meg is teszi. A kezét eloldozza derekától, és rögtön az asztal oldalán, a lapjától jóval lejjebb levő karikákhoz kapcsolja. A lábait Évike felhúzva tartja és görcsösen összeszorítja. Ez most az utolsó mencsvára. Leveszi a mester a bokáiról a láncot, és a lábacskáit az oldalt levő tartókba akarja helyezni, de ő csak szorítja önkéntelenül össze. Végül szólni kell neki, hogy tegye a lábait a helyére. Nagy nehezen engedelmeskedik is, és érzi, ahogy feltárul a puncija. A mester ekkor a lábait rögzíti a bokájánál, és a térde alatt egy-egy szíjjal. A vizsgálóasztal lábtartó része állítható oldalirányba, és a test hossztengelye irányában is. A mester úgy ítélik meg, hogy Évike nem tartja elég nagy terpeszben a lábát, ezért még terpeszteni kell egy kicsit. Érzi a lábait ahogy még jobban széthúzzák egészen addig amíg fájni nem kezd. A fájdalomtól kicsit nyöszörög, és kéri, hogy ne feszítsék tovább. Így pont jó is lesz. Tesznek még a testére két széles rögzítő szíjat egyet a melle fölött a vállainál, egyet pedig csípőjére keresztben éppen a fölhúzott combjai fölé. Jól megszorítják mind a kettőt, így már meg sem tudja szinte mozdítani a gyönyörűen föltárulkozott kis testecskéjét. A puncija szétnyílik, előbújnak a rózsaszínű kisajkak. Most a mester elmondja Évikének, hogy mi következik soron az előkészítésből. Le fogja borotválni a puncijáról a szőrt, és ki fogja tisztítania popsi lukacskáját. A csupasz punci még meztelenebbé teszi, és a szőr sem akadályoz semmit amit a puncijával csinál. Erre csak néhány naponként van szükség, amíg ki nem nőnek a szőröcskék. A végbelet kitisztítani majd mindig csak akkor kell, amikor valamilyen beavatkozásra kerül sor itt. Ez egyáltalán nem fájdalmas, és később neki magának kell majd megcsinálni. Ez az első, csak gyakorlás, hozzászoktatás miatt történik. A mester elővesz egy motoros hajvágó gépet, olyat amilyet a fodrászok használnak. A vizsgáló asztalnak van egy kis állítható fejtámlája, ami most éppen fel van emelve, így Évike láthatja, hogy mit csinálnak vele. A gép elkezd zümmögni, és szépen levágják a szőröket a szeméremdombtól egészen a feneke lyukáig. Ez azonban még nem eredményez elég szép sima felületet, csak a hosszú szőröket távolítja el. A mester megnedvesíti, és bekeni borotvahabbal az egész punciját, majd egy borotvával elkezdi borotválni a megmaradt szőröket. Érzi ahogy kihúzza a nagyajkait, hogy azokhoz is hozzáférjen. A popsi lyuk két oldalán sem hagy semmit. Mikor kész, vízzel lemossa a megmaradt habot, és szárazra törli. Szép sima lett mindenhol, mint egy kislánynak. Furcsa érzés tölti el Évikét, olyan mintha fázna a puncija, és érez rajta minden apró légáramlatot. Valamilyen nyugtató hatású kenőccsel bekeni az egészet, úgy, hogy a végbélnyílás környékére is kerüljön bőven belőle. Ujjával benyúl a lyukba is, és ott is bekeni. Ez meglepi Évikét, mert erre nem számított. Egy kicsit föl is jajdul tőle, de fájdalmat nem érez. Most a fenék tisztítása következik, ettől már jobban fél. A mester leakasztja az állványról az egyik tartályt, ami olyan mint egy tejeszacskó, csak nagyobb. Az aljából hosszú átlátszó és hajlékony műanyag cső lóg ki. A csövön van egy elzáró eszköz, így nem folyik ki a víz amikor megtölti. Visszaakasztja az állványra, és a csőre egy másik kemény műanyag csövet illeszt, ami egy ujjnyi vastag , a vége zárt és gömbölyű, de a végénél az oldalán kisebb lyukak vannak körbe. Egy pillanatra megnyitja az elzárót, és a csőből úgy spriccel a víz mint a rózsa. Amikor odaérinti a végét a lyukacskához, Évike önkéntelenül össze szorítja azt, hogy meg akadályozza a behatolást. Ennek ugyan semmi értelme, mert így is be lehet dugni, csak kicsit kellemetlenebb. A mester elveszi a csövet és az ujjával finoman, nyugtatóan elkezdi masszírozni a magfeszült záróizmot. Közben nyugtatgatja Évikét, és elmondja neki, hogy próbálja meg ellazítani a fenekét, mert úgy egyáltalán nem lesz fájdalmas a behatolás. Évike megpróbál engedelmeskedni, de amikor hozzáér a cső vége újból össze szorul a feneke. A mester egy kicsit vár, ott tartja a csövet, és amikor érzi, hogy kezd ellazulni, lassan betolja a fenekébe. Szépen könnyedén becsúszik a krémezésnek köszönhetően. Éva semmi fájdalmat nem érzett, sokkal rosszabbra számított előtte. Ő is meglepődik, hogy a cső csak egyre csúszik befelé, mélyebbre, és még mindig nem érez semmi mást. Egyszer azonban csak véget ér, és enyhe nyomást érez valahol a teste belsejében. Ezt azonban a mester is észreveszi, és nem tolja tovább a csövet. Akkor megnyitja a hajlékony csövön levő elzárót. Évike valami szörnyű dologra számít, de nem érez semmilyen változást. A víz ami a fenekébe folyik se nem hideg, se nem meleg, pont olyan hőmérsékletű mint a teste. Csak kis idő elteltével kezd valami furcsa érzése támadni a hasában. Érzi hogy kezd feszülni a feneke valahol legbelül. A tartály félig kiürül amikor a mester elzárja a csapot, és kihúzza a csövet. Megint eltelik egy kis idő mire Évike érzi, hogy a víz egy re jobban feszíti, és kissé már erőlködnie kell, hogy ne buggyanjon ki belőle. A mester megkéri, hogy most már próbálja meg kinyomni a fenekéből a vizet, de előtte följebb billenti a vizsgálóasztal lapját, így Évike félig ülő helyzetbe kerül. Ezzel is megkönnyíti neki a víz kiengedését a testéből. A popsiból kispriccelő víz sárgás színű, és egyéb bent lévő szennyeket is hoz magával . Az egész a padlóra folyik és eltűnik a lefolyóban. Amikor már az egész kifolyt, nagy megkönnyebbülést érez. A mester azonban megtörli a fenekét, visszabillenti az asztallapot, és újból elkezdi bedugni a csövet. Észre sem vette, hogy amíg ő a víz kinyomásával volt elfoglalva, azalatt újból megtöltötte a tartályt. A cső újbóli bevezetése most korán sem okozott olyan reakciókat mint az első esetben, mert a popsija a víz kinyomásától teljesen ellazult. Amikor a csapot megnyitották már érezte a testébe áramló vizet, mert ez sokkal melegebb volt mint az előző. Annyira azért nem, hogy kellemetlen legyen, inkább kellemes volt a szétáradó melegség. Már egyre jobban feszült a popsija belül, és a hasa is, de a mester csak nem akarta elzárni a csapot. A tartály már háromnegyed részig kiürült, de már nem folyt tovább magától a víz. Kicsit vártak így, valamelyest csökkent a hasa feszülése, amikor a mester megfogta a tartályt, lassan elkezdte összenyomni, és a maradék benne levő vizet bepréselte Évike fenekébe. Most már elég rendesen feszítette, de fájdalmat még így sem érzett inkább csak kellemetlen volt. Amikor a csövet eltávolították, a melegtől még jobban ellazult Évike popsija és azonnal megindult a vízsugár kifelé, magával hozva a még bent maradt szennyeket. A víz már sokkal tisztább volt mint előbb, de még mindig egy kicsit sárgás. Ezt a műveletet még kétszer ismételte meg a mester, amíg a távozó víz kristálytiszta nem lett.
Évike először nagyon félt a dologtól, de most, hogy túl volt rajta megállapította magában, hogy ettől sokkal rosszabbra számított. A mester viselkedése is meglepte, egyáltalán nem volt durva inkább gyengéd, és segítőkész. Azért a másnaptól nagyon tartott mert a mester közölte vele, hogy holnap már komolyabb dolgok következnek.
Mielőtt leoldozták a vizsgálóasztalról a kezein és a lábain levő bilincseket kicserélték olyanokra, amelyek kicsit szélesebbek voltak az előzőnél, belül valamilyen puha anyaggal voltak borítva, és el voltak látva egy kicsi zárral, hogy levenni csak kulcs segítségével lehessen őket. A nyakörv és a derekán levő öv már először is ilyen volt. Mikor a mester eloldozta a szíjait, Évike teste el volt gémberedve, főleg a lábai remegtek, nem akartak engedelmeskedni. Lábra állni is alig bírt, a mesternek kellett támogatni néhány percig. Ennek ellenére nem felejtette el előtte a bokáit összekötni a rövid lánccal, és a kezeit a derékszíjához kapcsolni. A póráz is rákerült a nyakörvére, úgy vezette egy kicsiny szobába, vagy inkább cellába. A cellának nem volt ablaka az ajtaja erős volt és csak kívülről volt rajta kilincs . A berendezés egy asztalból, egy székből és egy ágyból állt. A sarokban egy WC és egy mosdó is volt. Az ágy egyszerűsége ellenére kényelmes volt és puha.
Évike nem sok időt töltött egyedül, amikor nyílt az ajtó, és egy vele egykorú lány egy nagy tálcán ennivalót hozott neki. A lányon is az övéhez hasonló bilincsek voltak. Egy szót sem szólt, csak letette a tálcát az asztalra és már távozott is.

Lassan beesteledett, de ezt Évike nem érzékelte, mivel a celláján nem voltak ablakok, de azért érezte, hogy éjszaka következik. A lámpa kapcsolóját szabadon kezelhette. Habár meztelen volt, nem fázott, és a falon egy hőfokszabályzót is talált, amivel valószínűleg a szobája hőmérsékletét lehetett beállítani. Elfogyasztotta a vacsoráját, bár nem érzett éhséget, csak azért mert ott volt az asztalon. Leoltotta a lámpát, és lefeküdt az ágyra. Betakarózott az ott talált puha gyapjútakaróval. A takaró furcsán ingerelte a meztelen testét. Máskor mindig pizsamában aludt, ezért most még jobban érezte meztelenségét. A rajta levő bilincsek kiszolgáltatottságot éreztettek vele, mert ugyan eszébe sem jutott, hogy megpróbálja levenni őket, tudta, hogy nem is lenne képes rá. Sokáig nem jött állom a szemére, a másnap rá váró dolgokra gondolt. Félt is tőle, nem is kicsit, de azért kíváncsi is volt rá. Ha felajánlották volna, hogy elmehet, nem biztos, hogy megtette volna. A sok fejében kavargó gondolat után már nem is tudta hogy ébren van-e vagy álmodik. Egyszer arra riadt fel, hogy zörren az ajtó. Éles nappali fény áradt be rajta. Reggel volt. A mester jött be, és fölkapcsolta a villanyt. Leült az ágy szélére, és lassan lehúzta a takarót Éváról. Gyöngéden végigsimította a testét, óvatosan kezébe vette a melleit, odahajolt, és a szájával kezdte ingerelni a mellbimbóit. A keze közben lejjebb vándorolt, a hasát, majd a combjait simogatta. Amikor Évike érezte, hogy a combja belső oldalát simogatja, önkéntelenül széttárta a lábát, és felkínálta a punciját, olyan jól esett neki a kényeztetés. A mester szája közben végig simította a testét, míg el nem ért a csiklójáig. Ott megállt, és ritmusosan izgatni kezdte a nyelvével. Évike még fel sem ébredt teljesen, álomszerű volt az egész. De nem is érdekelte, hogy ébren van-e vagy álmodik, mert átvette a tudata irányítását az élvezet. Közben a lábát egyre jobban széttárta, hogy a punciját minél jobban odakínálhassa mesterének. Testén remegés és rángás futott végig, szaporákat lélegzett, és apró sikolyok hagyták el az ajkát. Érezte, hogy már teljesen nedves a puncija, amikor a mester ujja lassan belecsúszott, és belülről is simogatta. Először csak egy ujjal, majd kettővel, de ezt már nem is tudta megkülönböztetni annyira elhatalmasodott rajta a gyönyör. Végül már nem bírta tovább, teste megfeszült, ütemesen rángatózott és szétáradt benne az élvezet. Utána elernyedt, és hatalmas nyugalmat érzett, nem is tudta hol van. Amikor kicsit megnyugodott, a mester nagy tenyereivel gyöngéden simogatta a testét, becézgette, dicsérte szépségét.

Kicsit később felállt az ágyról, és mondta neki, hogy készüljön föl, egy óra múlva bemutatja a barátainak. Addig kap reggelit, és szedje rendbe magát, majd távozott. Rövidesen megjelent egy lány a reggelivel, de nem ugyanaz aki tegnap. Egy kis táskában szépítőszereket is hozott. Évike az utasításoknak megfelelően cselekedett, elfogyasztotta a reggelit, és megszépítette magát amennyire tudta. Nagyon sietett, hogy mindennel időben készen legyen, nehogy megvárassa a mestert. Úgy látszik túlságosan hamar végzett, mert jó sokáig kellett még várnia, amíg érte jöttek.

A mester föltette a lábára a megszokott kis láncot, és a kezét a derékszíjához kapcsolta. Mikor föltette a pórázt a nyakörvére, homlokon csókolta, majd elkezdte vezetni kifelé. Ismeretlen helyiségeken mentek keresztül, de sehol nem volt egy lélek sem. Végül megérkeztek egy nagyobb fajta szobába. Itt két férfi tartózkodott, fotelokban ültek és beszélgettek. A fal mellett az a két lány állt, akik a ennivalót hozták neki. ők is meztelenek voltak, ugyanolyan bilincsekkel mint az Évikéé. A kezük fejmagasságban a falon levő karikákhoz volt rögzítve. Évikét a szoba közepére vezették, a mester levette a pórázt, és a helyére egy mennyezetről lelógó kötelet kapcsolt. A kötél nem volt feszes, csak mintegy emlékeztetőül szolgált, hogy megakadályozza a szabad mozgást. A két férfi felállt és Évikéhez mentek. Körbejárták, megtapogatták, megsimogatták a testét, de nagyon gyengéden, szinte izgatóan. Közben beszélgettek a mesterrel, elismerő megjegyzéseket tettek Évikére. Dicsérték a szépségét, karcsúságát, mindkettőjüknek nagyon tetszett. A mesteren látszott, hogy büszke is rá, és elmondta nekik, hogy még sosem volt megkínozva, de hamarosan kipróbálják azt is. Ahogy körbejárták, és vizsgálgatták Évikét, érezte, hogy teljesen kiszolgáltatott, akarat nélküli tárgy. Nem kérdezték meg semmiről, nem kérték a bele egyezését, holott róla volt szó. Nem is vele beszélgettek, hanem egymással, neki úgy sincs beleszólása semmibe. Ő csak a testét adja a dologhoz, amit a többiek majd használni fognak kedvük szerint.

A szobán keresztbe egy hosszú rúd volt elhelyezve olyan magasságban, hogy felemelt kézzel sem lehetett elérni. Ezen több helyen karabínerek lógtak le amihez a kézbilincset pont hozzá lehetett kapcsolni. A mester Évike bilincseit is hozzákapcsolta kettőhöz, hogy a keze a feje mellett széttárva legyen. A lábairól is levette a láncot, és a padlón levő karikákhoz rögzítette, úgy, hogy a lába jó nagy terpeszben álljon. Így most Évike teste X alakot mintázott. Ez az alakzat arra volt jó, hogy rángatózni tudott, de a testét elfordítani nem tudta. Észrevette, hogy a férfiak megsimogatták ugyan, de a kikötözést egyedül a mester csinálta. Egyikük kinyitott egy szekrényt, és többféle ostort, korbácsot, vesszőt és mindenféle verésre alkalmas eszközt vett elő. Évike pont úgy állt, hogy láthatta a dolgot, és hirtelen átfutott rajta a rémület, szinte belenyilallt, hogy ezeket a szerszámokat neki készítik, az ő testén fogják kipróbálni. Megpróbált szabadulni, eszeveszetten rángatta a kötelékeit, de teljesen reménytelen próbálkozás volt. A többiek vagy észre sem vették, de valószínűbb, hogy csak nem törődtek vele. Azon tanakodtak, hogy melyik korbácsot kellene először kipróbálni. A mester végül is elmondta a többieknek, hogy mivel Évike még először van itt, és még soha sem próbálta a kínzást, csak egy kisebb, vékony szíjú, de sok ágú, könnyű korbácsot fog használni. Először szeretné hozzászoktatni a testét a fájdalom elviseléséhez, de csak fokozatosan. Ki is választotta az alkalmasat. Évike megborzongott amikor a mester hozzáérintette a bőréhez a szíjakat. Először végigsimogatta vele a hátát, a fenekét, a combjait, a hasát, és a mellét is. Aztán a fenekén apró csapásokat érzett, ami még nem fájt, de már éreztette a korbács erejét. A mester mellette állt, és apró ütéseket mért a fenekére. Évike előre nézett, nem is mert hátrafordulni, így nem látta, hogy mennyire lendíti meg a korbácsot, és mekkora csapás várható. Csak a fenekén érezte, hogy a fájdalom egyre fokozódik, minden ütés alkalmával. Már nem is tudott némán állni, hanem a fájdalmat nyöszörgések és apró sikolyok követték. Egyre jobban vonaglott, és rángatta a kötelékeit a fenekét érő csapások ritmusában. Az ütések egyre erősödtek, szeme könnybe lábadt, és torkaszakadtából ordított. Pedig a mester határozottan, de nem túl erősen mérte ki ütéseit. A kínzó csapások ritmusosan, megállíthatatlanul érkeztek egymás után a fenekére. Úgy érezte, hogy nem bírja már tovább a fájdalmat, pedig semmit sem tudott tenni ellene, hogy megszüntesse. Egyedül csak elviselni, befogadni a testébe. Könyörgött, hogy hagyják abba, de süket fülekre talált. A korbács néha elkalandozott, nem csak a fenekét érte, hanem a combjait is hátul, le egészen a térdéig. Aztán a combok oldalát kívül, és utána elől is. Amikor már magán kívül sikoltozott, és nem látott a könnyektől, szinte csak lógott a kezét tartó bilincsen , hirtelen abbamaradt az egész. Kinyitotta a szemét, és látta, hogy a mester leteszi a korbácsot és hozzálép. Kezével gyöngéden megsimogatja a megkínzott fenekét, és combját majd hosszan szájon csókolja. A többiek elismerő hangját hallja, hogy milyen érzékien tud sikoltozni, és vergődni. Egy kicsit még várnak amíg rááll a lábára, és már nem a kötelékek tartják, majd a mester eloldozza először a lábait, majd a kezeit is . Odavezeti a falhoz ahol a másik két lány áll. Neki is jut még egy hely mellettük, neki is odakapcsolják a kezét a falon levő karikákhoz, a feje magasságában. Tudja, hogy most valamin túl van, legalább is egy időre. Még remeg az elszenvedett fájdalomtól, de valami furcsa megelégedettséget érez afelett, hogy kibírta a kínzást. Pedig ki kellett bírnia mert, mást úgysem tudott tenni. Szeretné az arcát megtörölni, teljesen lucskos a könnytől, de nem tudja, mert a bilincsei nem engedik.

Most a másik két lány van soron. Eddig némán szemlélték, hogy mi történik Évikével, ő pedig nem is vett róla tudomást, hogy ott vannak. Mindketten hasonló korúak mint Évike, az egyik talán már huszonöt is van. A magasságuk is egyforma, 165-170 cm körül lehet, és a puncijuk is le van borotválva. Az egyiknek fekete Kleopátra haja van és telt, kerek cicije. Ő az idősebb. A másik 20 év körüli lehet, hosszú barna haja lófarokba van kötve. Arcocskája bájos babaarc. Úgy látszik a mester és a barátai ugyanolyan alkatú lányokat kedvelnek. Közben a férfiak előkészítik a terepet a következő kínzáshoz. A magasban végigfutó rúdra a szoba közepén másik két rudat erősítenek függőlegesen, egymással párhuzamosan, egymástól több mint egy méter távolságra. Ezek szilárdan állnak, nem lehet őket megmozdítani. A végük körülbelül mell magasságig ér le. A belső oldalukon amelyek egymás felé néznek, egy-egy kiálló karika van, amit a rúd teljes hosszában lehet mozgatni föl-le. A belsejük üreges, ebben kötél foglal helyet, amivel a karikákat lehet mozgatni le-fel. A kötelek fönt csigákon haladnak keresztül, és úgy vannak összekötve hogy néhány lépéssel távolabb egy kötéllel lehessen a rudak oldalán levő mindkét karikát fölhúzni. Távolabb a falhoz van támasztva egy körülbelül 2 méter hosszú, és 60-70 cm széles falap, ami vékonyan párnázva van, és műbőrrel van bevonva. Szélein több helyen karikák vannak a bilincsek rögzítéséhez. Ezt most odaviszik a szoba közepére, és elhelyezik pontosan a lelógó tartószerkezet alá, úgy, hogy a rudak a közepénél legyenek. Ezzel készen is van a szerkezet.

Az egyik férfi akit a többiek Istvánnak szólítottak, odamegy a lányokhoz, és a fekete hajút eloldozza a faltól. Az előkészített szerkezethez vezeti, és felszólítja, hogy feküdjön hanyatt a műbőrrel bevont lapra. A lány szó nélkül engedelmeskedik. Amikor lefeküdt, két oldalról a két férfi megfogja a lábait a bokáján levő bilincsnél, fölemeli, és a lelógó tartószerkezet karikáihoz erősíti. Közben a mester sem tétlenkedik, a kezeit rögzíti a lap szélén levő karikákhoz, a feje mellett. Így most olyan helyzetbe került, hogy a törzse a lapon fekszik, de a lábai föl vannak emelve függőlegesen. Jó nagy terpeszben kell neki tartania, mivel a rudak elég távol vannak egymástól. A lapnak amin fekszik, a feje a végéhez esik, így csak a felét foglalja el a törzse, a másik fele még szabadon van. Amint ezzel elkészültek odavezetik a másik lányt is. Neki is le kell feküdnie, és az ő lábát is ugyanazokhoz a karikákhoz kötözik. Szépen szimetrikusan fekszenek, a fenekük, és a lábuk végig összeér. Szíjakat vesznek elő, olyat mint a nadrágszíj, csak rövidebbet, és az egymáshoz érő lábaikat összekötik vele a bokánál, a térdnél, és a combjuk tövénél. Így a térdüket nem tudják behajlítani, mert ha az egyikük megpróbálja, a másikuk lába abba az irányba nem engedi. Amikor minden kész van, a három férfi megelégedetten szemléli a művét. A lányok lába szélesen széttárva, csupasz sima puncijuk ki van nyílva, a fenekük egymásnak van szorítva. Esztétikai élménynek se semmi, hát még ha az ostor is előkerül. Ennyi munka után már egy kicsit ki kell hogy fújják magukat. Egy bárszekrényből konyakosüveg kerül elő, és jókedvű beszélgetés közben lehajtanak egy-két pohárkával.

Éva az egészet a fal mellől nézi végig, ahova kikötötték. Már nem is nagyon érzi, hogy fájna a megkorbácsolt feneke, annyira az események hatása alá kerül. Egyáltalán nem sajnálja a lányokat a rájuk váró megpróbáltatások miatt, hanem érdeklődve figyeli az eseményeket, mint egy színházban. Izgatottan várja, hogy abbahagyják a poharazást, és kezdődjön már el végre az előadás. Hamarosan el is kezdődik, mert már a korbácsok válogatásához kezdtek. Egyszíjú ostort választottak, de abból kettőt. Úgy vélik, hogy ezzel pontosabban lehet az ütéseket elhelyezni, és a széttárt punciknál szükség is van erre. Vigyázni kell, mert a punci sokkal érzékenyebb mint a fenék bőre. Ez élesebb, hasítóbb fájdalmat okoz mint a sokszíjú korbács, de csak kis helyen. A két férfi a lányok fejéhez térdel, kezükben egy-egy ostorral. Egymásra néznek, és elkezdik. Ők nem szoktatják gyenge csapásokkal a lányokat, mint a mester Évikét, egyből lesújtanak erősen. Felváltva ütnek, mint amikor két kovács kalapálja az izzó vasat. A lányok rögtön felsikoltanak, és rángatják a lábaikat, de a bilincsek tartják erősen. A sikoltások szinte egybeolvadnak, idejük sincs abbahagyni, mert már kapják is a következő ütést. Kétszer annyit kapnak mint Évike, mert amikor az egyik férfi sújt le, az ostor szíja átér a másik oldali lány puncijára, sőt néha a hasára is. Egy-egy jól sikerült ütés után lehetett látni amint a punci ajkacskái összehúzódnak a fájdalomtól. Ez egészen más jellegű fájdalom mint amikor Évikének a fenekét korbácsolták. Ez sokkal kéjesebb csiklandozóbb érzést okoz, mivel a test ezen tájéka is sokkal inkább érzékeny szexuális szempontból. A combok belső oldalát is megdolgozták, ide lehetett kicsit nagyobbakat is ütni. Pompásan tudtak összedolgozni, amikor az egyikük az egyik oldali combra ütött a másikuk a másikra. Így felváltva ütöttek, látszott hogy már jól összeszoktak, nem először csinálják. A lányok mivel egymáshoz voltak szíjazva nem csak az ostorcsapások fájdalmát érezték, hanem a másik vergődését is.

Évike amikor először látta az ostort lesújtani, és hallotta a lány szájából előtörő sikolyt, furcsa borzongást érzett, izgatott lett. Kicsit később, amikor már egyfolytában sikoltoztak, érezte, hogy kezd nedvesedni a puncija, és valamiféle kéjérzés árad szét benne. A szeme is elkerekedett úgy nézte a jelenetet. A mester, mivel tevékenyen nem vett részt a kínzásban egyszer odanézett Évikére. Azonnal észrevette a tágra nyílt szemeit. Odament hozzá, megsimogatta megölelte, magához húzta a testét, és érezte rajta a remegést. A lába közé nyúlt, megtapogatta a punciját, és azonnal észrevette, hogy már nagyon nedves.
- Te ezt élvezed! - mondta szinte meglepődve, és a szemébe nézett.
Évike rémülten nézett rá vissza, azt hitte, hogy valami tiltott dolgot cselekedett. De azért ijedten bólogatott a fejével.
- Valamikor majd te is kipróbálhatod megígérem, de először még ki kell állnod sokfajta fájdalmat - mondta.

A lányok közben abbahagyták a sikoltozást, mert a korbácsolás is abbamaradt. Az egyik férfi kezével végigtapogatta, simogatta a lány punciját, és combját, mintha gyógyítani akarná a sajgó testrészt. A másik levette a combjukat és a térdüket összekötő szíjakat, csak a bokájuknál hagyta rajtuk. A mester is otthagyta Évikét, és a szekrényből egy hatalmas műfaszt vett elő. Olyat ami kétszemélyes, és mindkét vége alkalmas a behatolásra . Hajlékony, és vastagabb is mint az igazi. A hossza volt vagy 40-50 centi. A kötél vége ami a lányok lábát tartotta, egy kézzel hajtható csőrlőre volt feltekerve. Ez pedig úgy működött, hogy amikor emelték vele a két rúd oldalán levő karikákat, a lányok lábával együtt, csak előre lehetett hajtani visszafelé nem forgott, csak egy kis retesz felszabadítása után. A mester átadta a műfaszt az egyik férfinak, és odalépett a csörlőhöz. Emelni kezdte lassan fölfelé a lányok lábát. Ennek hatására, a fenekük is fölemelkedett a lapról, amin eddig nyugodott. Csak a fejük, és a hátuk egy része maradt lent, de a fenekük el is távolodott egymástól. Az egyik férfi valamilyen síkosító kenőcsöt vett elő, és bekente mindkét lány punciját. Amikor már jó csúszósak voltak, a műfaszt meghajlították U alakban, és egyszerre bevezették a lányok puncijába. Mivel jóval vastagabb volt mint egy igazi, elég kényelmetlen érzést okozhatott nekik. Mocorogtak is, meg sóhajtoztak, de az egyik férfi fogta, így nem tudtak tőle sehogy sem megszabadulni. Közben a mester a csörlőn kioldotta a reteszt, és elkezdte lefelé engedni a lábukat. Ennek az lett a hatása, hogy a fenekük egyre közeledett egymáshoz, a műfasz pedig egyre jobban kiegyenesedett, és egyre mélyebben merült el a puncijukban. Amikor teljesen leengedte őket az eredeti helyzetbe, a műfasz teljesen kiegyenesedett. Nagyon nyomta mindkettőjük punciját, mert hangosan nyöszörögtek, és próbáltak távolabb csúszni egymástól. Természetesen nem ez volt a cél, hanem az, hogy a testük teljesen befogadja a hatalmas szerszámot. A két férfi a két oldalukhoz térdelt, és a combjuknál fogva teljesen összetolta a feneküket. Teljesen eltűnt a testükben ahogy a fenekük összeért. Hangosan nyögtek és jajgattak, és állandóan próbáltak távolodni egymástól. Ennek megakadályozására újból előkerültek a szíjjak, és a combjukat jó erősen egymáshoz kötözték vele. A térdükre is föltették a szíjakat, hogy teljes legyen a dolog. Ez más jellegű fájdalmat okoz mint az ostor, ennél az idő a legnagyobb ellenség, nem az újabb és újabb csapások. Nem tudták, hogy meddig kell még elviselni, mikor könyörülnek meg rajtuk. Erre azonban semmi remény nem mutatkozott. Inkább elővették újból az ostorokat, és kezdték végigverni a combok belső oldalát, és a puncikat. Ez a kettő együtt már olyan fájdalmat okozott, hogy dőlt a könnyük és ahogy csak a torkukon kifért, úgy ordítoztak. Egymás vergődését is sokkal jobban érezték, mert belül közvetítette a nagy szerszám. A két férfi tudta, hogy ez így már nagyon kemény dolog, ezért nem csinálták sokáig, csak kóstolóképpen egy kicsit. Abbahagyták a ostorozást, és utána rögtön levették a combocskákat összeszorító szíjakat is. Ez hatalmas megkönnyebbülést okozott a lányoknak, pedig még mindig bent volt a nagy műfasz. Eloldozták a kezüket, és elhúzták a testüket egymástól annyira, hogy a szerszámot el lehessen távolítani. Utána a lábukat is levették a tartószerkezetről. Ott feküdtek egy darabig a lapon, egymás mellett. Éva azt hitte hogy jó darabig föl sem tudnak állni, de meglepően hamar összeszedték magukat, mert bizonyára már jobban hozzá voltak szokva a testük gyötréséhez.

A mester ekkor fölcsatolta Évára a pórázt, és elvezette a cellájába, így nem láthatta, hogy történt-e még valami utána.

Éva egyedűl maradt a cellájában. Nem tudott szabadúlni teljesen a két lány megkínzatása okozta izgalom alól. Eddig még soha nem jutott eszébe, hogy ez is lehet érzéki örömök forrása, éppen ezért magán is meglepődött, hogy milyen érzéseket váltott ki belőle. Eszébe sem jutott, hogy őt is megkínozták, csak a két kikötözött lány látványa lebegett a szeme előt. Meg aztán a mester igéretét sem tudta felejteni. El sem tudta képzelni, mit csinálna, ha ő állhatna ott korbáccsal a kezében, egy vagy több megkötözött lány előtt, mégis a puszta gondolata is erotikus izgalomba hozta.

Amikor leült az ágyra, fájdalmat érzett a fenekén, ami eszébe juttatta a korbácsolást, amit neki kellett elszenvednie. Leakasztotta a tükröt a falról, és megnézte, milyen a feneke. Először azt gondolta, hogy borzasztóan el van csufítva, tele lehet kék-zöld hurkákkal. Ezzel ellentétben a tükör mást mutatott. Alig lehetett észrevenni a popsiján néhány halvány piros csíkot. A combját tükör nélkűl is látta. Azon még kevesebb és halványabb volt a csíkozás. Ezek szerint mégsem volt olyan kegyetlen a kínzás, csak az ő félelme, és a kiszolgáltatottság érzése tette azzá. Tudta, hogy még többször is meg fogják kínozni, mégsem akart elmenekűlni előlle. Csak amikor a fájdalom a testébe hatolt, akkor rángatta a kötelékeit, de csak ösztönösen. Abban a pillanatban bármit megtett volna, hogy abbamaradjon. Amikor ki volt kötözve, de még nem kínozták, érezte, hogy teljesen kiszolgáltatott, teljesen a mestere jóindulatára van bízva, és amikor a mester elkezdte kimérni az ütéseket, akkor sem haragudott rá, hanem úgy fogta fel a dolgot, hogy neki ezen mindenképpen túl kell esni, és bízott a mesterében, hogy a lehető legkevesebb fájdalmat okozza neki. Azt is tudta, hogy a mesternek ez érzéki örömet okoz, amit így utólag már meg is értett, és neki ezért kell a kínzásokat elszenvednie. A kiszolgáltatottság egy furcsa izgalommal vegyes félelmet okozott, ami közelített a nemi izgalom érzéséhez. Ez azonban nem lett volna így, ha csak egyszerűen kikötözik, és tudja, hogy nem fogják megkínozni.

Nem kapott semilyen utasítást, hogy mit kell tennie, így hát hozzáfogott kicsit rendbeszedni magát. Az arcára rászáradt a könny, ami előzőleg feloldotta a szemfestéket, a rúzsa is jócskán elkenődött, nem csoda, hogy eléggé siralmas látványt nyujtott. Megmosdott, és a reggelről ottmaradt piperecikkekkel rendbetette az arcát. Egy alapos fürdő is jót tett volna, de erre nem volt lehetősége. Benne motoszkált az az érzés, hogy a mesternek nem szabad csalódást okoznia, mindenképpen meg akart felelni. Jó ideje csak ült az ágyán, nem tudott mit csinálni, a fejében kavarogtak a gondolatok. Nyilt az ajtó, belépett a mester. Most ő hozta az ebédet. Letette a tálcát az asztalra, és elmondta, hogy nagyon meg van elégedve vele, éppen ezért délután ki fognak próbálni néhány új játékot, de most csak kettesben, nem lessz senki más jelen. Évike magábafolytotta ugyan, de ujjongott örömében, hogy ezt hallja. Egyrészt azért mert a mester meg van elégedve vele, ha nem lenne nem akarna már ilyen hamar ujból játszadozni, vagy valami büntetést kapna. Másrészt azért, mert csak kettesben lesznek, és a mester minden figyelme neki fog jutni. Eszébe sem jutott hogy azért van így, mert féltékeny mindenkire akivel kapcsolatba kerűl a mestere. Az egyáltalán nem érdekelte hogy ujból kínzásokban lessz része.

Hamarosan elérkezett a délután. Mikor értejött a mester Évike érezte, hogy jobban megbízik benne, mert már nem tette a lábára a láncot, és a kezét sem kapcsolta a derékszíjjához. A pórázt is csak megszokásból tette a nyakörvére. Abba a szobába mentek ahol első este a mester Évike popsiját tisztította ki. Most is ez volt a cél. Most azonban a fal mellett volt félrehúzva a vizsgálóasztal, amin Évike először feküdt. A mester elmondta, hogy most neki egyedűl kell a fenekét kitisztítania, úgy ahogy azt először megmutatta. Ő csak felügyelni fogja a dolgot. A mosdó mellett van a szobában egy WC csésze, amit Évike először azért nem látott, mert egy paravánnal el volt takarva. Ide vezette, és megmutatta neki a szükséges eszközöket, műanyag tartályokat, csöveket, aztán helyet foglalt egy fotelban, Évikétől vagy két méterre. Nem szólt egy szót sem, csak várta, hogy hozzáfogjon.Ő pedig borzasztóan meg volt illetődve, és szégyelte magát, mert még eddig sohasem csinált ilyet, de főleg a mester merev tekintete zavarta. A meztelenséghez már hozzászokott, a teste minden apró zugát feltárta már, most mégis csak állt mozdulatlanúl, és nem tudta, mit csináljon. A mozdulatlanságot végűl a mester törte meg. Fölált, és odalépett a mosdóhoz. Megtöltötte az egyik tartályt langyos vízzel, és megkérte Évikét, hogy az egyik lábát tegye fel a WC szélére. Közben a kezével gyöngéden megfogta a combját, és segített neki. Egyáltalán nem volt türelmetlen, gyöngéden, és segítőkészen viselkedett. Az érintését is inkább simogatásnak érezte Évike. Hálás volt, hogy átvette a kezdeményezést. Amikor megfogta a derekát, és kicsit próbálta előre hajtani, Évike megérezte hogy mit akar, egy kissé előredőlt, és kidüllesztette a fenekét, szinte megelőzve a mester mozdulatát. Érezte, hogy az egyik kezével széthúzza a popsiját, a másikat pedig kissé megnedvesítette, és a záróizmait kezdte simogatni. Közben halkan nyugtatóan súgta a fülébe hogy lazítsa el magát. Hamarosan el is lazúlt, akkor odaillesztette a csövet, és nagyon lassan óvatosan betolta a fenekébe. Ekkor megfogta Évike kezét, odavezette, és rátette a csőre, nehogy kicsússzon. A mester ujból leült a fotelba, jelezve, hogy most már egyedűl kell boldogúlnia. Éva erőt vett magán és folytatta a műveletet. Megnyitotta a csapot, ami a csövön volt, és a víz elkezdett áramlani a popsijába. Akadálytalanúl folyt, egyre jobban feltöltötte a hasát, és érezte, hogy már erőlködnie kell, nehogy a víz kifollyon a cső mellett. Gyorsan elzárta a csapot, kirántotta a csövet, és leült a wécére. Abban a pillanatban robbanásszerűen áradt is kifelé a víz, ami a hasát feszítette. Hatalmas megkönnyebbülést érzett. Olyan volt, mintha egy nagy súlytól szabadúlt volna meg az alteste. Az egészet egy íjj megfeszítéséhez lehet hasonlítani. Minél jobban feltöltődött, annál jobban várta a megkönnyebbülést. Ahogy ott ült, és megszabadúlt a terhétől, el is felejtette hogy a mester nézi, csak ömagával törődött. A megfelelelni vágyás is elillant belőlle. Amikor úgy érezte, hogy már minden víz kifolyt, szinte automatikusan nyúlt a tartályhoz, és megtöltötte. Föltette a lábát, szépen betolta a csövet, úgy csinálta mintha már hatalmas gyakorlata lenne benne, nem is ez lenne az első alkalom. Furcsa, új érzéseket érzett, olyat amiről eddig még fogalma sem volt hogy létezik. Hajtotta az új megismerésének izgalma, nem is gondolta, hogy ez a kis elhanyagolt hátsó lukacska is mennyi érdekes élményt tud nyujtani. Teljesen belefeletkezett a dologba, már nem is tudta hanyadszor kezdi ujra, amikor a tekintete ősszetalálkozott a mesterével. Hirtelen visszazuhant a valóságba. Fogalma sem volt, hogy a művelet eredeti céljának a tisztálkodásnak eleget tett-e, de gondolta, hogy már többször egymásután végigcsinálta, ezért csak meg fog felelni a mesternek. Azt hitte, hogy semmit nem vett észre abból amit ő legbelűl érzett, de tévedett. A mester úgy látott rajta keresztűl mint az üvegen, de egyenlőre nem tartotta szükségesnek ezt Évikével közölni. Mindenesetre egyre jobban tetszett neki a naív fiatal lány. Évike jelezve, hogy befejezte a műveletet, fölált és a mesterére nézett újabb utasítást várva. A mester vette a lapot, és rácsatolta a pórázt a nyakörvére. Abba a szobába vezette ahol délelőtt voltak. Ez egy kicsit át volt rendezve. Először az tünt fel, hogy a magasban, a szoba teljes hosszán végigfutó erős rúd mellett, egy másik is volt elhelyezve attól mintegy két méter távolságra. Középen, ahol délelőtt a két lány feküdt, egy új szerkezet volt elhelyezve. Ilyet Évike még nem látott. A padlón egy legalább méteres átmérőjű fakorong volt. Ennek a közepéből állt ki egy fényes vascső, ami az ember derekáig ért. Ennek a közepén, úgy térd magasságban, vízszintesen, egy kerék volt elhelyezve.Olyan volt, mint egy bicikli, vagy kiskocsi kereke, és könnyedén forgott a csövön.Az átmérője 40-50 centi lehetett. A függőleges cső két darabból állt, az alsó a kerék fölött végződött, a felső kicsit vékonyabb volt és pontosan illeszkedett bele. Évike nem tudhatta, de a vékonyabbat bele lehetett tolni vastagabba, egy rúgó ellenében. A felső csőnek a végén menet volt. Évike megállt előtte, és érdeklődve vizsgálgatta. Nem tudta elképzelni mire való, ezért nem is félt tőle. A mester a szekrényhez ment, és egy nagyon magas sarkú szandált vett elő. Átadta Évikének, és megkérte, hogy vegye föl. Voltak ugyan magassarkú cipői, de egyik sem volt ilyen magas mint ez. Utánna odahívta Évát egy vizsgálóasztalhoz, és megkérte, hogy feküdjön föl rá. Ő azonnal szolgálatkészen megtette, a lábacskáit is széttárta felszólítás nélkűl, és a tartóba helyezte. A mester a punciját vette kezelésbe. Ujjaival széttárta az ajkacskákat, hogy a bejárat szabaddá váljon, másik kezével pedig síkosító kenőcsöt kent a punci belsejébe. Egészen mélyen belenyúlt, több ujjával is, és alaposan bekente körbe minden oldalon. Aztán mindkét keze mutató, és középső ujjával óvatosan próbálta tágítani Évike punciját. Ez egy bizonyos határig sikerűlt is. Anélkűl, hogy elment volna mellőle, elővett a vizsgálóasztal alól egy dobozt, amiben hengeres rudak voltak Az egyik végük gömbölyű volt, és a vastagságuk a másik végük irányába kissé növekedett. Műanyagból készűltek, és sokféle méretű volt belőlük. A mester elővett egy kissebb méretűt, és megpróbálta bevezetni Évike puncijába. Ez is jóval nagyobb volt egy férfi nemi szervétől. Az előbi tágítás hatására a punci megnyilt, és befogadta az eszköz gömbölyített végét. Ahogy tolta befelé, a rúd egyre vastagodott, és egyre jobban szétfeszítette Évike punciját. Eddig némán és mozdulatlanúl tűrte amit a mester csinált vele, de most már halkan nyöszörögni kezdett. A mester a rudat kicsit kihúzta majd ismét betolta, valamivel jobban mint előte volt. Így próbálgatta többször egymás után, amíg a rúd a punci teljes mélységébe bele nem hatolt. Úgy gondolta, ez a méret jó lesz. Még egyszer bekente síkosítóval, majd egy törölközővel az ajkacskákak és a környékét szárazra megtörölte. Akkor otthagyta Évikét néhány másodpercre, de nem mondta neki, hogy felkelhet. Visszament hozzá, megkérte, hogy keljen föl, és fölsegítette. Amikor Éva fölkelt akkor látta, hogy a rúd, amit előbb a testébe próbálgatott, a szoba közepén álló alkalmatosság tetejére van illesztve. Most egyből megsejtette, hogy mire való ez a szerkezet. A mester odavezette hozzá, és megkérte hogy a kezével húzza szét a punciját, és lépjen a műanyagrúd fölé. Ő közben lejjebb nyomta az egészet, mert magasabban volt mint Évike puncija. Amikor pont fölötte volt, engedte, hogy a rúgó betolja a műanyagrudat Évike puncijába. Nem volt túl erős a rúgó, de a kenőcs, és a tágítás hatására elég mélyen belehatolt. Évike közepes terpeszben állt, annak köszönhetően, hogy a fényes vasrúdon elhelyezett kerék nem engedte összezárni a lábát. Ez semmi másra nem szolgált, csak erre. A mester elővett egy szíjjakból összeállított hevederfélét, ezt Évikének magára kellet öltenie, éppen úgy mint egy mellényt, a kezeit beledugva. Elől a két cicije alatt és fölött jött előre két szíjj, ezeket összecsatolta, és ezzel készen is volt. Ekkor mögé lépett, megfogta az egyik csuklóját, és a háta mögött fölemelte majdnem a nyakáig. Ott hozzáerősítette az imént ráadott szíjjhoz. Ugyanezt tette a másik kezével is. Évikének csak a kezei voltak megkötözve, mégsem tudta elhagyni a helyét. A rúgó tolta befelé a puncijába a műanyagrudat, sehogy sem lehetett megszabadúlni tőlle. Ha egy kicsit behajlította a lábát lejjebb tudta nyomni a rudakat, de ha fölemelkedett az is ment vele. A combjával sem tudta megszorítani, mert a kerék nem engedte összezárni a lábát.Egyedűl apró lépésekkel körbefordúlni tudott. A mocorgástól közben a műanyagrúd egyre beljebb csúszott a puncijába, és egyre jobban szétfeszítette a bejáratot a vastagabb vége. A mester egy ideig csak állt és megelégedetten nézte ahogy Évike mocorog, és próbálgatja a mozgása határait. Egy kerekes asztalkát tolt elé, amin csipeszek, kis karabinerek, láncok és még sok egyéb dolog is volt.Odalépett hozzá, megsimogatta, hozzásimúlt, az arcát, a száját és a nyakát csókolgatta. Kezébe vette a melleit és elmondta neki, hogy most először ezeket fogja meggyötörni. Az asztalkáról egy favonalzót vett fel, és megmutatta Évikének. Végigsimította vele a mellbimbóit, majd apró ütéseket mért rá. Először az egyik cicijét ütögette, egyre erősebben, aztán a másikat is kezelésbe vette. Évikének egre jobban megkeményedtek a kezdetben még puha mellbimbói, és ettől még jobban fájtak az ütések. Kezdett hangosan nyüszíteni, és próbálta a cicijét elfordítani az egyre erősebb ütések elől. Ez sokszor sikerűlt is neki. A mester abbahagyta a cicik gyötrését, letette a vonalzót. Évike azt hitte, hogy jobban meg fogja kötözni, hogy ne tudja a mellét elfordítani, de nem, ő mást csinált. Fölvett egy csipeszt az asztalról, olyan volt mint a függönycsipesz, fogazott, csak egy kicsit nagyobb. Rátette Évike mellbimbójára. Olyan hirtelen hasított bele a fájdalom, hogy fölsikoltott. Az érzékeny bimbót hegyes vasfogak szorították össze. A szünni nem akaró fájdalom miatt a kezét próbálta kiszabadítani, hogy levegye a csipeszt, de eredménytelenűl. Amikor egy kicsit abbahagyta a vergődést, a mester a másik mellbimbójára is rácsippentett egy csipeszt. Ezt újabb sikoltás követte. A szorító fájdalom nem akart csillapodni. A vergődés közben Évike érezte, hogy a punciját is nyomja a benne levő rúd, ahányszor oldalra próbál elszabadúlni. Rájött, hogy a puncija akkor fáj legkevésbé, ha nyugton marad, a ciciken levő csipeszt meg úgy sem tudja lerázni. A két mellbimbója azonban annyira fájt, hogy halkan, magas hangon jajgatott. A mester egy jó ideig várt, megelégedetten nézte, végűl megkönyörűlt rajta és levette a csipeszeket.Éva hatalmasat sóhajtott a megkönyebbüléstől. Ekkor egy számára ismeretlen dolgot vett elő az asztalról. Legugolt és a vasrúd aljánál matatott valamit.Az eszköz egy hosszú szárú kurblihoz hasonlító hajtókar volt. Ezt szerelte rá egy alúl kiálló kis tengelyre, amivel a rúgó feszességét lehetett állítani. Most szinte teljesen laza volt, csak éppen azt gátolta meg, hogy a műanyagrúd kicsússzon Évike hüvelyéből. A mester tekert a hajtókaron néhány fordulatot, és Évike azonnal érezte, hogy erősebben nyomódik a puncija. Most már ezt is tudta, hogy mire való. Csak azt nem tudta eldönteni, hogy az-e a rosszabb, ahogy a rúd a bemenetnél feszíti szét a punciját, vagy az, hogy bent a mélyén nyomja fölfelé. Nem is sokat gondolkozhatott rajta, mert a mester újból fordított néhányat a hajtókaron. A fájdalom most már egybeolvadt, csak egy hatalmas könyörtelen keménységet érzett a lába között. Megpróbált lábujjhegyre emelkedni, hogy a fájdalmat enyhítse, de rájött, hogy kezdettől lábujjhegyen áll a magas sarkú szandál miatt. Ettől jobban már nem tudott felemelkedni. A lábait sem tudta összébb zárni a kerék miatt. Bármivel próbálkozott minden kisérlete eredménytelen maradt. A mester értette a dolgát, mert már előre elfolytotta Évike minden menekülési kisérletét.Semmi nem maradt neki hátra, csak az hogy tűrjön, elviselje a számára kimért fájdalmakat. A mester ujból csipeszeket vett elő, ezek kisebek voltak az előzőeknél, de ugyanolyan fogazottak. Évike megréműlt, és már a cicijén érezte a vasfogak harapását.Pedig ezeket máshová szánta a mester. Legugolt, és megpróbálta a kisajkait fölszabadítani a műanyagrúd mellett. Elég nehezen sikerűlt, mivel a puncija annyira feszűlt, hogy alig lehetett őket megtalálni, de azért rátett egy-egy csipeszt. Éva feljajdúlt, amikor megérezte a szorítást, és utánna mégjobban amikor a mester meghúzogatta a csipeszeket, hogy a kisajkak jobban előbújjanak a műanyagrúd mellől. Volt néhány súly is az asztalon azokat sem akarta kihasználatlanúl hagyni. Ráakasztott kettőt a csipeszekre. Ezek alaposan lehúzták Évike ajkacskáit, de nem okoztak annyival nagyobb fájdalmat mint amilyen látványosak voltak. Ezt tudta a mester is, és még kettőt ráhelyezett, valamivel nagyobbakat. Az ajkacskák még jobban megnyúltak, és Évike hangosan jajveszékelt a fájdalomtól. Most megint a cici volt soron. Elővette az előbbi két csipeszt, de látta, hogy a mellbimbók teljesen belesimúlnak a környezetbe. Előb a vonalzó szolgált arra, hogy a bimbók megkeményedjenek, de most más módszerhez folyamodott. A szájával, és a nyelvével izgatta őket óvatosan. Hiába nyilalt a fájdalom Évike puncijába, a cicije nem tudott ellenállni a nyalogatásnak, és elkezdtek keményedni a bimbói. A mester csak ezt várta, és amikor mindkettő jól megduzzadt rájuk tette a csipeszeket. Éva felsikoltott az ujabb fájdalomtól, és érezte, hogy alig bírja tartani magát. Pedig tartani kellett, mert ha behajlította a lábát a puncijában fokozódott a nyomás.Az egész teste remegett az erőlködéstől, hogy elviselje többfelől is belehatoló fájdalmat. A mester hozzálépett, és megölelte, érezni akarta a teste remegését. Amikor hozzásimúlt Évikéhez, a fájdalmak ellenére ő is észrevett valami szokatlant. A mester ágaskodó férfiasságát érezte a testéhez simúlni. Ezután a mester gyorsan megszabadította Évikét a csipeszktől, ami kimondhatatlan megkönnyebbülést okozott neki. A puncijába hatoló rudat és a kezeit tartó szíjjakat is eltávolította, ami ujból szabad mozgást engedélyezett számára. A szoba egyik sarkában volt egy heverő, oda vezette. Lefektette, levette róla a szandálokat és gyöngéden simogatta a testét. Csókolgatta a megkínzott mellbimbóit, nyelvével még érezte rajtuk a csipesz fogainak a nyomát. A punci ajkacskái is sorra kerűltek, azokat is megvígasztalta a nyelvével. Évike teste nem tudott ilyen gyorsan reagálni a megváltozott ingerekre. Egyik percben még kibírhatatlan fájdalom gyötri, a másikban pedig nemi izgatás éri. Időre volt szüksége ahhoz hogy föl tudjon izgúlni. Hirtelen gondolattól vezérelve lecsúszott az ágyról, és a mester elé térdelt.. Megpróbálta kigombolni a nadrágját, és kiszabadítani a nemiszervét. Ő megértette, hogy mit akar, és hagyta hogy csinálja. Rövidesen előbukkant a nadrágból jókora szerszáma. Még mindig teljesen merev volt, amikor Évike a kezébe vette.Először lassan húzogatta le-föl, majd a szájába vette a végét. Nyelvével körbenyalogatta a fejét, utánna ütemesen csúsztatta be a szájába, és vissza. Közben a kezével is segített. A mester hátradőlt és átadta magát teljesen Évikének. Ő pedig szorgalmasan dolgozott a szerszámon a szájával. Hamarosan meg is lett az eredménye, mert a mester egyre jobban zihált, végűl megfogta Évike fejét, hogy az utólsó ütemeket ő határozza meg, és néhány határozott, kemény lökéssel belelövelt Évike szájába. Utánna hanyatvetette magát az ágyon, és percekig nem mozdúlt. Éva is mozdulatlanúl gubbasztott a földön. Végűl a mester kelt fel először, fölemelte Évát a földről, és a heverőre ültette. A szemébe nézett, a magjától nedves arcocskáját a két kezébe vette.

- Te egy csodálatos lány vagy ! Még sohasem volt hozzád hasonlóval dolgom. Szeretnélek újból megkötözni, és meggyötörni a testedet - mondta.

Évike még az előző kínzást sem heverte ki, de természetesen gondolkodás nélkűl beleegyezett. Most érezte először, hogy valamihez kikérik a beleegyezését, tehát őrajta is múlik, hogy mi fog történni. A mester főlállt, és elvitte a szoba közepéről az álló vasrudat, amin az imént még Éva volt fölnyársalva. Magához intette, és magyarázni kezdett neki. A menyezet alatt párhuzamosan elhelyezett két rudat ajánlotta a figyelmébe. Két gerendához hasonlítottak a legjobban.
Ezek a páciensek kezének lábának, vagy egyéb testrészének felfüggesztésére szolgálnak. Szinte bármilyen testhelyzet elérhető, attól függően, hogy hol, és milyen módon akarják megkínozni. Több helyen apró csigák vannak mindkettőn, amin köteleket lehet átfűzni, és tetszés szerint fölhúzni vagy leengedni a kiszemelt testrészeit. Azt is elmondta Évikének, hogy mit fog vele csinálni. A szétterpesztett lábainál fogva fogja fölfüggeszteni, így minden testrésze tetszés szerint gyötörhető.
- De legjobb lesz, ha rögtön a gyakorlatban is bemutatom - mondta.
Négy kötelet hozott elő, amit csigákon húzott át, volt amelyket többön is. Mindegyiknek a vége egy helyen, a fal mellett lógott le, ahol oda lehetett erősiteni egy karikához. A kötelek másik vége négyzet alakban lógott le a gerendákról a földre, és mindegyiken kicsi karabiner volt. Évike itt állt közöttük. A mester bemutatásképpen kettőt a bokáira, kettőt a csuklóira kapcsolt. Egyik oldalára az egyik gerendáról, másik oldalára a másikról. A kötelek lazák voltak, Évike ugyanúgy tudott mozogni mint eddig. A mester azonban a kötelekhez lépett és húzni kezdte az egyiket. Évike egyik keze emelkedni kezdett fölfelé. Amikor már teljesen a feje fölé ért, hátrébb kellett lépnie, hogy közvetlenűl a kötél alá kerűljön. Lábujjhegyre kellett emlkednie. A másik keze is elindúlt fölfelé. Mivel a másik gerenda távolabb volt, és nem tudott már oldalra lépni, a teste teljesen fölemelkedett a talajról. A mester odament hozzá, és átölelte a levegőben himbálózó testét. Végigsimogatta, és csókolgatta a mellbimbóit. Ujból a kötelekhez lépett, és mindkét lábát egyszerre kezdte emelni hátrafelé. A lábai szétnyiltak, mert a kötelek oldalra is húzták, nem csak fölfelé. Addig emelte, amíg a teste derék magasságba nem kerűlt. A kezeit kicsit visszaengedte, mert magasabban voltak a lábainál. A teste teljesen meghajlott, keze és lába hátrahúzódott. Föltett még egy kötelet, ami a derekához lógott le, és hozzákapcsolta a darékszíjjához hátúl. Ezt is följebb emelte, hogy a hasa egyszintbe kerűljön a teste többi részével. Évike szinte teljesen vízszintesen függött a levegőbe, a hasával lefelé. A mester megint végigsimogatta a testét, tenyerébe vette lelógó melleit, aztán ujjaival a mellbimbóit maszírozta. A bimbók mint mindig, most is elkezdtek keményedni. Amikor már elég keménynek érezte, mindkettőre rákötött egy vékony, de erős zsineget. A bimbók tövénél tekerte rá a zsineget, többször egymás mellett. Szoros volt nagyon, Évike felszisszent a művelet hatására. A zsinegeket jól meghúzogatta lefelé, ellenőrizve, hogy elég erősen a helyükön vannak-e. Apró jajgatás jelezte, hogy a kötés megfelelő. Elővett néhány súlyt, és kettőt a zsinegre akasztott. A cicik megnyúltak lefelé. Rátett még kettőt, Évike halkan nyüszített. Játékképpen néhányszor megemelte a súlyokat, és leejtette. Válaszként újabb apró sikolyok hagyták el Évike száját, mikor a zsineg megrándúlt. A mester közben magyarázott. Elmondta neki, tudja hogy ez nem túl erős fájdalom, csak azért van, hogy érezze a cicijét. Ettől sokkal nagyobb terhet is elbír. Hogy bemutassa, megfogta a súlyokat, és erősen meghúzta lefelé. A két cici mégjobban megnyúlt, de nem engedte el, hanem tartotta. Évike szemét egy pillanat alatt elárasztotta a könny, a hirtelen éles fájdalomtól. Sikoltani csak néhány másodperc mulva tudot, mert nem kapott levegőt. De addigra már el is engedte a mester a súlyokat, és a cicik mint valami rúgó, rántották fel. A mester fölált, egy vékony, hajlékony pálcát vett a kezébe, és Évike háta mögé ment, vagyis inkább a szétterpesztett lábai közé. Szokása szerint végigsimogatta azokat a helyeket, ahol meg szándékozta vesszőzni. A fenekét, oldalt a csípőjéig, és a combjai oldalát és hátsó részét. Szét volt ugyan terpesztve Évike lába, de a puncijához, és a combja belső feléhez nem ért. Ő nem látta, hogy a mester mit csinál, mert a háta mögött állt, de rövidesen éles, égető fájdalom nyilalt a fenekébe. A vessző más volt mint a korbács, kemény, égető fájdalmat okozott, de csak kis helyen. A csapások jöttek egymás után, lassan és ritmusosan. Évike mindegyik után fölsikoltott, de volt ideje abbahagyni a jajgatást a következő ütésig. A mester tervszerűen verte végig a fenekét, először a lába között állva hosszában mérte rá az ütéseket, egyik oldalról a másikig. Utána az oldalához lépett, és a combja hátsó és oldalsó része következett soron. Egészen a feneke felső részétől a combja közepéig. A másik oldalát is ugyanúgy. Nem ütött túl nagyokat, és csak lassan követték egymást az ütések. Nem az volt a célja, hogy nagyon megkínozza az említett testrészeit, hanem azt akarta, hogy Évike minden egyes ütést külön érezzen. Azt, hogy tudja milyen érzés ha ezeket a részeket vesszőzik. Mikor végigért mind a két oldalon, abbahagyta, és a kötelekhez lépett. Leengedte azt a kötelet amelyik a derekát tartotta. Le is vette a kötelet a derékszíjjáról. Utána a lábacskáit fölhúzta a magasba, a kezeit pedig leengedte teljesen. Erről is levette a köteleket. Most Éva fejjel lefelé lógott, nagyon erősen szétterpesztett lábakkal. Mivel a lábai följebb, közelebb kerűltek a két rúdhoz, mégjobban széthúzta őket a kötél. A kezei elérték a földet. A mester két oldalt levő karikához rögzítette, és annyival följebb emelte még az egész testét, hogy a kezein levő kötések is megfeszűljenek, egy egész kicsit. Csak a hosszú haja lógott le a földre. A melleit pont ellenkező irányba húzták a súlyok, mint amikor a lábán áll. A kemény vesszőt félretette, és egy egyágú szíjjostort vett elő. újból magyarázni kezdett neki.

- Ennek a testhelyzetnek az a célja, hogy bemutassa, mennyire más, ha a combok belső felét, a punci és a végbélnyillás környékét kínozzák meg .

Demonstrálásképpen szokásához híven végigsimogatta az említett testrészeket.

- Ezek a helyek érzékenyebbek, és erotikusan ingerelhetők, emiatt a fájdalom is más érzést okoz. De csak akor, ha nem visszük túlzásba. Az ostor azért alkalmasabb, mert a szíjja hajlékony, és a csapás során fölveszi a test alakját. Így hosszabb részen érezni a hatását. Az ütést irányítani is pontosan lehet vele.

Úgy magyarázott Évikének, mint az iskolában a tanár a diáknak. Át akarta adni neki azt a tudást amivel rendelkezett. Évikét egyedűl az zavarta, hogy fejjel lefelé lógott, és borzasztóan szét volt terpesztve a lába. Az, hogy a tananyagot rajta mutatja be, csak mégjobban az emlékezetébe véste. A nemsokára a saját bőrén fogja érezni, hogy igaz amit a mester magyaráz.

- Most megmutatom mire gondoltam - mondta a mester, és elhelyezte az első csapást Évike lába között.

Szemben állt vele, így az ostor szíjja nem csak a punciját érte, hanem hosszan a fenekét is, pont úgy ahogy elmondta. Nem volt erős az ütés, de azért fájt Évikének. Felszisszent tőle. A mester folytatta. A punci ajkacskái szét voltak nyilva, de nem ütött oda, hanem két oldalt a combok tövéhez célzott. Esetleg a nagyajkak külső részére. Évike azért megrándúlt az ütések után, de a mester mindig megvárta amíg ujból mozdulatlan nem lett, és csak akkor ütött ujra. Most nem rángatózott egyfolytában, csak az egyes csapásoktól rándúlt meg önkéntelenűl a teste. Valóban egészen más volt ez az érzés mint előbb. Nehéz leírni a különbséget, de elöször csak egszerű fájdalmat érzett a fenekén, vagy a combja külső oldalán, gyengébben vagy erősebben az ütésektől függően. Most azonban valami furcsa csiklandozás is keveredett hozzá, főleg ha nem ütött túl nagyot a mester. Tudta, hogy a puncija teljesen szét van nyilva, és várta, hogy mikor kap oda is egy ütést. Úgy érezte, hogy ha összezárná a lábát, megszabadúlna a csapásoktól, de ez most lehetetlen volt. A teljes kiszolgáltatottság, és a feltárúlkozó testtartás miatt, egy kicsit erotikus izgalom fogta el. A fájdalom nem volt akkora, hogy elnyomta volna az izgalmat. A combja belső oldala is sorra kerűlt, a mester módszeresen egymás mellé helyezte az ütéseket, előbb az egyik oldalon, majd a másikon is. Amikor végigért, átment Évike háta mögé, és onnan újrakezdte az egészet. Az ostor szíjja minden ütésnél túlért a fenekén, és elől a hasa, és a combhajlata is kapott belőlle. A mester nem sietett, lassan, módszeresen dolgozott. Éva alig várta hogy végezzen. A fájdalmat még bírta, de már nagyon kellemetlennek érezte a fejjel lefelé lógást, és a szétterpesztett lába is húzódott. Amikor a mester végzett, letette az ostort, Évike azt hitte megszabadúl. Pedig nem így történt.

- Most kipróbálunk valami nyalánkságot - mondta.

Ragasztószallagot vett elő, amit az apróbb sebsülések ellátására szoktak használni. Vágott belőlle egy darabkát, és ráragasztotta a felét Évike nagyajkára.Jól meghúzta oldalra, és hozzáragasztotta a combjához. A másik oldalt is ugyanígy. Teljesen szét volt feszítve a puncija, szabadon voltak a kisajkai, és a hüvelybemenet is kitágúlt. Megsimogatta az ajkacskákat, a hüvelyébe is belenyúlt az ujjával, megnedvesitette a belső nedvekkel, és a csiklóját kezdte maszírozni vele. Másik kezével közben a popsija nyillását simogatta, és addig tágítgata a lyukat, amíg az ujja bele nem hatolt.. Éva mindenre számított, csak erre nem. Már alaposan felizgúlt amikor abbahagyta.
- Itt is meg fogom ostorozni egy kicsit - szólt a mester.
Éva megréműlt, hogy ez biztos nagyon fog fájni. Szemben állt vele úgy kezdte el. Csak egész kicsiket ütött, m



Véletlen szex történet:


A szaxi szóló


Még mindig remélem, hogy felhív és azt mondja tévedtem és csak én kellek.

Akarom, hogy forrón magáévá tegyen, és megadja amit mindig is akartam...vele.

Tudom, hogy akarja és mégsem teszi. Mindig elképzelem, hogy már majdnem felhív ... de aztán...
....

Öltözz át te mocskos ribanc


Öltözz át te mocskos ribanc

Az életemben igazán szomorú idõszak köszöntött. Elhunyt az édesanyám és egy hete volt a temetése. Vidékre utaztam, hogy egy kis faluban ahol anyám házába össze pakoljam a dolgait. A nõvéremmel aki hét évvel volt idõsebb nálam ( 34 ) o....

Szex a kocsiban


Szex a kocsiban

Erika a szekrény oldalának dõlt a hátával, kis terpeszben állt, combjain a fekete combfix feszült, punciját egy fekete, selymes anyagú bugyi fedte, amely olyan feszes és vékony volt, hogy lehetett látni ahogy a dús punciszõr csigákba tekeredik alatta.





Az erotikus történetek címkéi :
trav | osztály | motoros banda | suli után | postás | lábbal | az ösvény | lagzi | tetko | mast szop | csaba | basszál meg kérlek | aya | parád | vádli | Üveg | kapualj | dupla faszt | kiszolgáltatottság | mátrai | Éjszaka | marika | lett volna a lefed | disco | a liget |

Reklám



magyar szex

Kereső

Szex történet kereső


Ezeket olvastad már?


Szextörténet keresések



Az oldalra beküldött szextörténetek, erotikus, és pornográf történetek a felhasználóktól származnak, ezért a szolgáltató felelősséget nem vállal! Ha az oldalon jogsértő, vagy egyéb okból kifogásolható történetet, szexuális tartalmú írást találsz, akkor azt jelezd a szerkesztőknek, és eltávolítjuk.